Forradalmi változást hozott a magyar oktatásban március közepe, lényegében egy hétvége alatt álltak át a hazai közoktatási intézmények a távoktatásra. Milyen kihívásokkal járt ez a szülők, illetve a pedagógusok részéről, hogyan lehet eredményes a digitális oktatás, mit lehet tenni azokban az intézményekben, ahol a diákok közül nem mindenki rendelkezik megfelelő eszközökkel – többek között ezek a témák kerültek terítékre a Magyar Telekom Magenta podcast sorozatában.
Országos szinten és egyből élesben zajlik a digitális oktatás tesztje március 16. óta. Olyan iskolák a résztvevői ennek a tesztnek, amelyek között mind szakmai, mind technológiai felkészültségben óriási különbségek vannak és persze a diákok lehetőségei is nagyon eltérőek. A digitális oktatásra történő villámgyors átállás nem csak az iskolákat, de a családokat is komoly kihívás elé állította.
Ahhoz, hogy a home office mellett a gyerekek tanulását is támogathassák a szülők, célszerű egy napi rutin kialakítása, azonban ez nem feltétlenül megy könnyen. „Tudom, hogy szükség lenne egy napirendre, de nem mondhatom, hogy szuperek vagyunk ebben. A munka olyan, hogy minden nap mást hoz, egy hosszabb konferenciahívást, esetleg más feladatot és bizony ehhez a tanulásnál is alkalmazkodni kell” – mondta el Prónay Kinga, a Magyar Telekom kommunikációs szakértője, egy elsős és egy ötödikes gyermek édesanyja.
Az első hét tapasztalatai alapján úgy látja, hogy nekik és az iskoláknak is hosszabb idő lesz, mire belerázódnak az új helyzetbe. A nagyobb, ötödikes gyerek esetében arra törekednek, hogy rászoktassák arra, hogy önállóan keressen segítséget, ha például egy szó helyesírását meg kell nézni, vagy egy témának bővebben utánanézne. A kisebb kislány esetében ugyanakkor még nagyon fontos az azonnali interakció, a javítás, legyen szó akár a ceruza tartásáról, akár testtartásról.
„Pozitívum a mostani helyzetben, hogy mindenhez lehet alkalmazkodni, és kiderült, hogy sokkal több belefér egy napba, mint gondoltuk. Jobban rálátunk a gyerekek tanulásra, többet dicsérem őket, látom, ha eredményt érnek el, és az látom, hogy ők is büszkék az eredményeikre” – tette hozzá Prónay Kinga.
Természetesen a pedagógusokat is sokként érte az átállás és a digitális oktatás első hete nagyon komoly kihívásokat tartogatott. „Az első hét azzal telt, hogy kitaláljuk, milyen platformmal dolgozzunk, megtanítsuk azok használatára a diákokat és a kollégákat és válaszoljunk a felmerülő kérdésekre. Az idősebb kollégákon az első két napban éreztem egy tehetetlen pánikot, de aztán gyorsan adaptálódtak ők is, de még nekünk, fiatalabbaknak is nagy feladat volt az átállás. Azt érzem, hogy mindenki nagyon odatette magát, hogy megvalósítsa a digitális evolúciót és néhány nap alatt tíz évet ugrott előre a magyar oktatás a digitalizáció tekintetében” – számolt be a tapasztalatokról Balatoni József, Jocó bácsi, történelemtanár, író és médiaszemélyiség.
A diákok hozzáállásával kapcsolatban pedig elárulta, hogy nagyon akarnak, sokat kérdeznek és rengeteget segítenek egymásnak is. „Nagyon érdekes megtapasztalni azt, hogy mennyire rosszul élik meg, hogy nem járhatnak iskolába, megviseli őket lelkileg. Fontosnak tartom, hogy olyan órák is legyenek, amikor láthatnak engem a diákok és én is látom őket és az órák elején mindig adok lehetőséget arra, hogy elmondják, mit éreznek. A beszélgetéseket pedig úgy zárom, hogy szeretem őket és hiányoznak nekem. Fontos, hogy tudják, bármi van, számíthatnak ránk” – fűzte hozzá Balatoni József. Jocó bácsi úgy véli, hogy már ebben az időszakban is érdemes végiggondolni azt, hogy a mostani tapasztalatokból mit tudunk beépíteni jövő tanévtől az oktatásba. „Az sem ördögtől való, hogy négynapos iskolai tanítás után egy nap otthonról tanuljanak a gyerekek. Nem gondolnám, hogy szeptembertől ne tudnánk iskolába menni, de akkor már mindenki más szemlélettel, hozzáállással jön majd” – tette hozzá.
Sokszorosára nőtt a digitális oktatás iránt érdeklődők száma a március közepi átállás után Fegyverneki Gergőnél, aki tanár, író és digitális pedagógia szakértő. Olyan kérdésekkel keresték, mint például hogyan tudnak online tesztet készíteni, élményalapú tanulást megvalósítani az interneten keresztül. „A nyitottságon túl kreativitás és rugalmasság is kell, hogy jól működjön a digitális oktatás. A mostani home offfice elhozta amire vártunk, a digitális pedagógia forradalmának lehetünk tanúi, a kérdés csak az, hogy az eszközhasználat mellett újfajta módszertant is fel tudunk-e venni. Azt látom, hogy általában nyitottak a pedagógusok, látom a lelkesedést. Sok tanár lelkes, csak nem tudja, hogyan kezdje el újfajta tanítást, a diákok pedig nagyon nyitottak, borzasztó motiváltak. Most a legfontosabb a a közös online tudásépítés a tanárok számára. Bízzunk abba, ha visszatérünk a normális kerékvágásba, akkor is megmarad az igény a digitális megoldásra” – mondta el Fegyverneki Gergő.
A digitális transzformációs átállást már évekkel ezelőtt megkezdték a Zuglói Herman Ottó Tudásközpont és Általános Iskolában, azonban még őket is váratlanul érte, hogy ilyen gyorsan kellett váltaniuk – árulta el a Magenta Podcastban Tószegi Attila, az intézmény igazgatója. „Március 11-én szerdától kezdve vasárnap estik létrehoztuk a még hiányzó digitális tantermeket és megkezdtük a gyerekek, illetve a kollégák első körös felkészítését. Úgy gondolom, hogy a digitális oktatásra való átállás során nagyon fontos, hogy egyféle megoldást használjon az iskola és azt a legalapvetőbb szinten kezdjék használni. Még ebben az esetben is sok technikai probléma jöhet elő, hiszen a családoknál elérhető eszközök, a sávszélesség a pedagógusoknál mind befolyásolja az eredményt. Amikor már a gyerekek, szülők és a tanárok is megtanulták alapszinten a kiválasztott eszköz használatát, akkor érdemes elkezdeni fejlesztgetni, testre szabni” – jelezte Tószegi Attila.
Úgy látja, hogy a mostani helyzetből nagyon sokat lehet tanulni új pedagógiai és kommunikációs módszerek kapcsán egyaránt. „Ez egy teljesen új tanulási folyamat, ha ebben sikeresek leszünk, akkor az egész magyar pedagógia magasabb szintre lép” – fűzte hozzá Tószegi Attila.
A digitális oktatás bevezetésének elején kérdőívvel mérték fel a diákok helyzetét a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskolában, hogy kiderüljön, ki, milyen eszközzel tud becsatlakozni a munkába. A kezdeti nehézségeket mutatja, hogy a felméréskor a Kréta rendszer nagyon lassan működött, ezért az osztályfőnökök Messenger üzenetben is elküldték a kérdőíveket – számolt be a kezdetekről Bischoff Katalin, az iskola igazgatója. Az intézmény 316 tanulója közül hatan jelezték, hogy nincs internet elérésük, illetve nehezen tudják megoldani az önálló online tanulást. Többen választották azt, hogy postai úton kérik a tananyagot, egy diák pedig naponta bejár és kollégiumi pedagógusok felügyelik a tanulását.
„Ebben a formában az esélyegyenlőséget megteremteni az iskola felelőssége is. Az eszközháttér a gyerekeknek zömmel adott, de most fog kiderülni, hogy például telefonról hogyan lehet dolgozni, pár hét múlva tisztul majd a helyzet. Az biztos, hogy a kommunikáció intenzitása felgyorsult. Elindult a hálózatosodás idegenekkel is, jó ötleteket, gyakolatokat osztunk meg egymással. A gyerekek sokkal intenzívebben kérik a segítséget egymástól és osztják meg a tapasztalatokat” – foglalta össze a tapasztalatokat Bischoff Katalin.
A Magyar Telekom Magenta podcast digitális oktatásról szóló epizódjában az oktatást segítő hasznos könyveket és alkalmazásokat is megemlítettek. A podcast itt érhető el.
