Az idei reklámköltési adatok sokkal szebb képet festenek, mint az egy évvel ezelőttiek. A 2020. tavaszi pánikot követően a hirdetők láthatóan megtanultak együtt élni a járványhelyzettel. Sok hirdetői szektornál még a 2019-es év hasonló időszakához képest is bővülést mutatnak az adatok. Az is látszik, hogy az idei esztendő eddigi részében a tavalyinál visszafogottabban hirdetett az állam.
Az idei év első hét hónapjának listaáras reklámköltési adatai összességében jelentős növekedést mutatnak az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest. Azonban a nagyon gyenge bázisév miatt ez nem meglepő. Ami már kicsit biztatóbb, hogy a 2019-es „békeévhez” képest is egész jól teljesített eddig a legtöbb hirdetői szektor.
A tavalyi év első hét hónapjához viszonyítva a szolgáltatás szegmens esetén látszik a költésekben egy 8,69 százalékos csökkenés. Ehhez azt érdemes tudni, hogy a Kantar idesorolja az állami hirdetőket. Az esetükben azért érthető az idei visszaesés, mert a piaci szereplőkkel ellentétes logikát követett a tavaly tavaszi költésük, azaz az állam sokkal aktívabbá vált a hirdetési piacon. Most nagyjából ott tart az állami reklámköltés, ahol két éve, azaz lényegében vissza#állt a normál szintre.
A szolgáltatáson kívül még egy nagyon kicsi hirdetői szektornál, az ingatlannál mértek csökkenő reklámköltést. Az ingatlanos hirdetési piac tavalyhoz képest feleződött, de a két évvel ezelőttihez viszonyítva is 15 százalékos mínuszban van. Ezt talán azzal lehet megideologizálni, hogy az ingatlanpiacra nagy csapást nem mért a járvány, valamint az új fejlesztések keretében megvalósuló projektek kisebb marketingaktivitás mellett is elkelnek.
Megugró költések
Az is érdekes, hogy a Kantar 2020 első hét hónapjához képest hol mért kifejezetten nagy ugrást a költésben. Sok esetben idetartoznak azok, amelyek tavaly a legnagyobb svunggal vágtak büdzsét. Az italos szektor hirdetőinél például 92 százalékos bővülést látni. Duplájára, vagy több mint a duplájára nőtt a költése a lakberendezés és lakásfelszerelés, az öltözködés és kiegészítők, a háztartási gép és kisgép szegmensnek, továbbá az építőiparnak és a környezetvédelemnek.
Ennél jóval szolidabb, 28 százalékos a növekedés a legnagyobb költőnek számító gyógyászatnál, viszont ezt a szektort viselte meg legkevésbé a járványhelyzet. A 20-30 százalékos bővülési szinten áll a szépségápolás, a közlekedési eszközök, a kultúra, szabadidő, szolgáltatás, az informatika. A reklámköltés tekintetében „mikroszektornak” számító mezőgazdaság esetén csak hatszázalékos növekedés volt, viszont náluk tavaly is csupán egy nagyon pici, kétszázalékos csökkenésre került sor.
Ahogy említettük, optimizmusra ad okot, hogy 2019 hasonló időszakához képest is majdnem mindenhol bővülést látni. A kevés kivétel közé tartozik a közlekedési eszközök szektor, amely döntően az autós hirdetőket foglalja magában. Az 5,8 százalékos mérséklődésben viszont az esetükben egyéb okok is szerepet játszhatnak. Itt elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt két évben többször is voltak, illetve jelenleg vannak gyárleállások, emellett a környezetvédelmi szigorítások is érzékenyen érintik az iparágat.
A kultúra, szabadidő, szolgáltatás szegmens esetén bő 20 százalékos csökkenés mutatkozik még két év távlatában is. Ez pedig azzal magyarázható, hogy több szabadidős rendezvény az idén is elmaradt, így ez a szektor még nem teljesen állt talpra.
Meglepő turizmus
A járvány talán legjobban az utazás, turizmus szektort lőtte lábon. Ehhez képest 2019-ről 2020-ra a héthavi adatok nem is mutattak nagy visszaesést, konkrétan 29 százalékkal mért kisebb költést a Kantar. Bevételi szinten azért ennél jóval nagyobb zuhanást könyvelt el a turisztikai szegmens. Az idei első hét hónapban már 74 százalékos bővülést mértek a turizmus esetén. Ez meglepően jó eredmény ahhoz képest, ha azt nézzük, hogy az év első négy hónapja szinte teljes egészében kiesett számukra. Még 2019 hasonló időszakával összevetve is 24 százalékos bővülést látni a turizmusnál. Ez még akkor is jó eredmény, ha a valós költés tekintetében inkább stagnálást jelenthet.
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható, amelyben megtalálható a legsikeresebb hazai marketingszakembereket bemutató TOP50-es rangsor is. A következő napokban további elemzésekkel és interjúkkal jelentkezik a TOP50 és a marketingszakma kapcsán.
Heszler Róbert