Tavaly is kiugróan jó éve lehetett a hazai turizmusnak, az első tíz hónap adatai alapján valószínűleg a 2015-ös rekordot is sikerült megdönteni. A kormány eddig három térséget nyilvánított kiemelt turisztikai desztinációnak, ezek közül a balatoni térség fejlesztésére mintegy 365 milliárd forint magyar és uniós forrás jut.
A január-októberi időszakban a vendégek és a vendégéjszakák száma is 6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a kereskedelmi szállásdíjbevételek 10 százalékkal bővültek, a szálláshelyek összes bevétele pedig 8 százalékkal növekedett egy év alatt – idézi az MTI Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatóját. A cégvezető szerint így okkal feltételezhető, hogy a tavalyi év még a 2015-ös turisztikai rekorderedményeket is felülteljesíti. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a turizmus nem csupán vendégéjszakákról és a szálláshelyekről szól, fejleszteni kell a kulturális programokat, sportrendezvényeket, a gyógyhelyeket is.
Guller Zoltán fontos szakmai változásnak nevezte, hogy az Országgyűlés döntése értelmében a jövőben a turisztikai fejlesztések immáron nem termék-, hanem desztinációalapúak, ennek eredményeként a „szigetszerű” korszerűsítések helyett teljes körű megújulások várhatók. A kormány eddig három térséget nyilvánított kiemelt turisztikai desztinációnak, a balatoni térség fejlesztésére mintegy 365 milliárd forint magyar és uniós forrás jut, Sopron és a Fertő tó környékének megújulására pedig mintegy 60 milliárd forint. A harmadik térségre – Tokaj-Hegyaljára, a Nyírségre és a Felső-Tisza vidékre – fordítható összegről még nem született meg a kormányhatározat, ezért pontos számokat még nem tudott mondani a vezérigazgató. Azt azonban elmondta, hogy a turisztikai ügynökség még az idén szeretné a kormány elé vinni a Budapest és agglomerációjának, valamint Debrecen, Hortobágy, a Tisza-tó, Eger, Pécs, Villány, Békéscsaba, Sárvár és Kőszeg kiemelt turisztikai térséggé nyilvánítására vonatkozó előterjesztéseket.
Még 2017-ben elkezdődik a családbarát turisztikai fejlesztési terv megvalósítása, illetve elkészül Magyarország 20 évre szóló turisztikai stratégiája, elkezdődik például az országmárka megújítása is. Nemsokára kiírnak szálláshely-fejlesztési pályázatokat, amelyek célja, hogy 5 éven belül az ország valamennyi szálláshelye egy kategóriát előrelépjen.
A turisztikai ágazat egyéb megoldandó kihívásai közé sorolta a turizmusban dolgozók itthon tartását, bérük emelését – ennek anyagi fedezetét Guller Zoltán egyebek mellett a vendéglátás áfájának idei és jövő évi mérséklésének tovagyűrűző hatásaitól várja.
