Az új illetékintézkedésekkel a devizaügyletek mind nagyobb részét külföldi szolgáltatóhoz vihetik a privátbanki és affluens ügyfelek, ráadásul erre a nemzetgazdaságilag fontos ügyfélszegmensre a határon átnyúló vagyonkezelési szolgáltatók is kivethetik a hálójukat - hívja fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Az elmúlt napokban a legfrissebb kormányzati intézkedések (a kormány a bankok devizaműveleteire devizaátváltási illetéket vet ki, így várakozásaik alapján a devizatranzakciós illetékből 160 milliárd folyik be a büdzsébe) könnyen arra sarkallhatják a pénzügyileg aktív privátbanki és affluens ügyfeleket, hogy azok is számlát nyissanak valamelyik külföldi pénzintézetnél, akiknek eddig csak magyar hitelintézet vezette a számláit, s a devizabefektetéseken felül lassan elindulhat a pénzek további földrajzi diverzifikálása is – összegezte a privátbanki szolgáltatóktól szerzett beszámolóiból tapasztalatait Karagich István. A Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég ügyvezetője szerint a magyar privátbanki és affluens ügyfelek 95 százalékának van devizaszámlája vagy devizában denominált befektetése, hiszen a portfóliójának egy részét más országok pénznemében, elsősorban EUR-ban vagy USD-ben tartja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiban idén májusban kimutatott 1931,5 milliárd forint értékű látra szóló, valamint 327,7 milliárd forintnyi lekötött lakossági devizabetét jelentős része ezeken a privátbanki számlákon van, a Blochamps becslései szerint ez a szegmens a teljes befektetési (nem csupán a hazai privátbankokban lévő) ügyfélvagyonának bő harmadát nem magyar fizetőeszközben tartja. Ezeken a számlákon lévő pénzeket és tranzakciótípust éri el ugyanakkor augusztustól a különadó: nem csak a pénzváltást, de a komolyabb konverziós ügyleteket, a swap- és devizaügyleteket is 0,45 százalékos kiegészítő illeték terheli majd. (Mindezek mellett megemeli a kormány a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét is, így az egyéb banki tranzakciós adókból további 100 milliárd kerülhet a büdzsébe befizetésre, melynek költségvonzatát a legaktívabb pénzügyi befektetői ügyfélréteg nyilván kerülni szeretné majd.)
Karagich István szerint a privátbanki ügyfelek több, mint 80 százalékának már ma is van országhatáron átnyúló diverzifikációs eszköze, azaz vezetnek számlát külföldi bankokban. A most bejelentett intézkedések nyomán ugyanakkor a többiek is jó eséllyel nyitnak majd számlát külföldön. Ami jól látható, hogy sokan kihasználják a bankcsoporton belül egyszerűsített számlaváltást, s azzal számolnak, hogy devizaügyleteiket a jövőben a külföldi számlákról bonyolítják majd – lehetőleg illetékmentesen.
Kinyílt egy lehetőség a külföldi privátbanki szolgáltatók előtt
Ez önmagában sem jó hír, ám a Blochamps Capital ügyvezetőjének értékelése szerint fennáll a veszélye annak, hogy a hazai pb szolgáltatóknak így újabb versenyhátránnyal kell számolniuk, nem érvelhetnek a külföldi befektetések ellen a hazai piacon is elérhető devizában nominált eszközök árelőnyével. Persze sokak számára nem komfortos egy külföldi privátbank igénybevétele, nyelvi nehézségek, a magas szolgáltatási díj vagy éppen a távolság okán. Ám a versenyhátrány problémát az jelenti, hogy a hazai vagyonkezeléssel foglalkozó szolgáltatók számára épp napjaink kihívása az, hogy meggyőzzék a kiöregedő, első generációs vállalkozók/befektetők utáni generációkat arról, hogy itthon és náluk vegyék igénybe a wealth management szolgáltatásokat. Karagich István a Blochamps napokban publikált úttörő felmérésének eredményére emlékeztetve arra figyelmeztet, hogy az új ügyfelek számára ma már alapvető elvárás a digitális ügyintézés megteremtése, s ezen fiatal vagyonos réteg számára nemcsak a digitális, de a nyelvi kihívások kezelése sem jelent problémát. Ez pedig azzal járhat, hogy épp a fiatal, új kihívásokra kész, nyelvi akadályokkal nem bíró fiatal vagyonos réteget vesztik majd a hasonló impulzusokkal el a hazai privátbankok. A Blochamps ügyvezetője arra is számít, hogy a magyar szabályozás változását kihasználandó a következő hónapokban felerősödik azon privátbankok aktivitása, akik határon átnyúló szolgáltatóként igyekeznek mind több magyarországi ügyfelet átcsábítani magukhoz.
Nehezen hozható vissza a külföldre vitt pénz
Az intézkedés további veszélye az, hogy a hazai vagyonok egy komoly része kerül majd így külföldi számlákra. Karagich István emlékeztet: ugyan a 15 százalékos személyi jövedelemadó Románia, Bulgária és Makedónia után továbbra is legalacsonyabb Magyarországon és a hasonló mértékű osztalékadóval is a legkisebb terhelést nyújtó országok között vagyunk Európában, azaz alapvetően az adókörnyezet ideális, ám az itthoni kamatjellegű bevételek 28 százalékos kamatadó- és szocho terhe eddig sem tette kedvezővé az ilyen jellegű itthoni vagyonosodást. Ezzel kapcsolatban pedig a korábbi tapasztalatok alapján elmondható – érvel Karagich István - hogy az ilyen-olyan okok miatt külföldre vándorló pénzeknek akkor is csak töredékét sikerült visszahozni Magyarországra, amikor az adott kormányzat jelentős adóamnesztiát hirdetett az intézkedés nyomán visszakerülő pénzekre.
Miután a kormányzat célja, hogy a magyar háztartások fogyasztása emelkedjen, s támogatást adjon a gazdasági növekedésnek, messze nem ideális helyzetet teremt, ha épp a legvagyonosabb, a fogyasztás feltámasztásában esetleg kiemelt szerepet játszani képes kör pénzeit, befektetéseit bizonytalanítjuk el, országhatáron belül van-e a legideálisabb helye. A költséges állampapír promóciós kampányok egyik értelme is az itthon keletkező befektethető eszközök tartósan országhatárokon belüli lekötése volna – figyelmeztet a Blochamps Capital ügyvezetője.
Mindeközben ugyanakkor kiváló hír, hogy a hazai privátbanki és vagyonkezelési szektor több, mint versenyképes nemzetközileg, hiszen az ügyfelek kiszolgálásában, mind árazási, mind termék, mind pedig személyes és online rendelkezésre állásban magas szintű felkészültséggel képes a kihívások elé állni. Kérdés, hogy feltétlen szükséges-e teszteljük ezt a visszatartó képességüket.
