Részvényeket ad az Erste a munkavállalóinak

Munkavállalói részvényprogramot indít az Erste Bank, az összes jogosult dolgozó 350 euró értékben kap a pénzintézet értékpapírjából, és ezzel munkavállalóból társtulajdonossá válnak. Emellett saját megtakarításból is vásárolhatnak Erste-részvényt, amely mellé további extra részvényjuttatás jár. A program a bank széles körű juttatási programját, az Erste Veled-et egészíti ki. A pénzintézet várakozása szerint a hazai munkaerőpiacon kialakult foglalkoztatói verseny továbbra is éles marad. A dolgozók toborzásában és megtartásában pedig egyre nagyobb szerepe lesz a béren kívüli tényezőknek, például a rugalmas munkavégzés lehetőségének.

Munkavállalói részvényprogrammal bővül az Erste Banknál a dolgozói juttatások köre az idén.Minden olyan munkavállaló, aki 2021 végén munkaviszonyban volt és legalább 6 hónapos aktív jogviszonnyal rendelkezett tavaly, idén szeptemberben 350 euró értékben Erste-részvényt kap – jelentette be Jelasity Radován, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója. Ezzel köszöni meg a bank a dolgozóinak, hogy hozzájárultak a közös sikerekhez. A kollégák a részvényjuttatással alkalmazottból társtulajdonossá válnak. A szavazati jogokat öt évre átadják az Erste Mitarbeiter Stiftung/Erste Munkavállalói Alapítvány részére, valamint a részvényeket öt évig nem lehet eladni – akkor sem, ha időközben megszűnik a kolléga munkaviszonya. Az Erste a 350 eurós juttatás esetében átvállalja az adó és járulékterheket is.

A munkavállalók a program keretében saját megtakarításukból vásárolhatnak további részvényeket, amelyek mellé extra részvényeket ad juttatásként a bank. Ennek a juttatásnak a mértéke sávosan változik, és akár a befektetett összeg 100 százalékát megkapják. Például, ha valaki százezer forint értékben vásárol részvényt, mellé további százezer forint értékben kap továbbiakat. A megvásárolható részvények legfelső limit esetén a plusz juttatás mértéke 20 százalék. Az Erste tervei szerint az idén szeptemberi részvényjuttatást minden évben továbbiak követik. Ennek feltétele, hogy az Erste Csoport, illetve a helyi leánybank (Magyarország esetében az Erste Bank Hungary Zrt.) teljesítse a tőke és likviditási feltételeket, valamint az Erste Holding osztalékot fizessen a részvényeseknek – tette hozzá Jelasity Radován.

A részvényjuttatás a bank széleskörű juttatási programját, az Erste Veled-et egészíti ki. Ennek keretében a bank 2019-ben már elindított egy egyedülálló lojalitás programot, az Erste Care-t. A rugalmas, több elemében is szabadon variálható program két év munkaviszony után indul. Az idő előrehaladtával, négy lépcsőben nő a választható juttatások köre, vagy a dolgozó saját fejlődésére költhető összeg. Az Erste Care egyik eleme a szabadidő, amelybe beletartozik a fejlődésre fordítható idő és eszköz, vagy az alkotói szabadság, amely a mérföldkövek előrehaladtával 1, 2, vagy 4 hét extra szabadságot jelent. Idén a programban a kollégák 14 százaléka választotta a saját fejlődésre fordítható tanulmányi keretet, míg a legnépszerűbb elem továbbra is a nyugdíjpénztári hozzájárulás. A másik fontos elem az egészségbiztosítás, illetve később annak kiterjesztése a munkavállaló családjára is, vagyis egyfajta segítség, hogy kevesebb problémával kelljen megküzdeni a mindennapokban.

A munkaerőhiány már a járvány előtt is kihívást jelentett számos területen, így a bankszektor számára is, de mindez most még sokkal intenzívebb, mint korábban. Mára a megtartás lett az új toborzás: a munkáltatóknak a tehetséges, fiatal munkatársak megnyerése mellett a meglévő kollégák bizalmát és lojalitását is meg kell tudni tartani. Az irodák szerepe is változik, egyre inkább közösségi tér, a személyes kapcsolatok ápolásának, a csapatok összetartásának helyszíne, mintsem klasszikus munkaállomás – mondta el az Erste Bank sajtótájékoztatóján Mihók Krisztina, a pénzintézet HR-vezetője.

A munkaerőpiacon már a pandémia előtt is jelen volt az igény a nagyobb rugalmasságra, a járvány azonban felerősítette ezt a folyamatot. Míg korábban az alkalmazkodókészség elsősorban a dolgozókkal szemben megfogalmazott elvárás volt, ma már a munkavállalók közül is sokan igénylik az adaptív hozzáállást a munkáltató részéről. A pandémia első időszakában a home office sok irodai dolgozó számára nem választás kérdése volt – otthonról kellett dolgozni, ha akartak, ha nem. Ez a kényszer azonban idővel átfordult és lehetőséggé vált, mind többen szeretnének – legalább részben – home office-ból dolgozni.

Hogy mennyire fontossá vált az otthoni munkavégzés lehetősége, azt jól mutatja az Erste egyik nagy könyvvizsgáló vállalat segítségével végzett felmérése A bank arra kereste a választ, hogy a munkavállalók számára a juttatási rendszer mely elemei a legfontosabbak, hogyan alakítanák a juttatási csomagjukat a jelenleg rendelkezésre álló költségkeretből. A felmérésből kiderül, hogy az alapbér után – ami értelemszerűen a legfontosabb juttatás – a központi területen dolgozó, home office-képes munkakörökben ma már a második-harmadik helyen lényegében egyforma súllyal nyomnak a latba a különféle bónuszok és egyéb anyagi ösztönzők, illetve az otthoni munkavégzés lehetősége.

A változó igényekre reagálva az Erste is rugalmasabb működésre állt át. A bank 2021 szeptemberétől – a pandémia alatt kialakult gyakorlatot alapul véve – bevezette az új, „new ways of working” modellt, amely azt jelenti, hogy a korábbiaknál magasabb szintre emelte az otthoni munkavégzés arányát azokban a központi munkakörökben, ahol ez lehetséges. A dolgozóknak havi átlagban mindössze munkaidejük 50 százalékát kell az irodában tölteni. A rugalmas munkaidő-beosztás lehetőségével élő kollégák az érintett munkakörökben reggel 7 és este 8 óra között szabadon rendelkeznek az idejükkel, a munka-magánélet egyensúlyának megőrzése érdekében azonban megbeszéléseket továbbra is csak reggel 8 és este 5 óra közé lehet szervezni.

A bank tavaly szeptembertől bevezette a távmunka lehetőségét is azoknak, akik a munkaidejük nagyobb részét nem az irodában szeretnék vagy tudják eltölteni. Ez egy kicsit kötöttebb eljárás, amihez már szükség van vezetői jóváhagyásra, egy távmunka szerződésre, és az otthoni munkavégzés körülményeinek megteremtésére is – a jogszabályoknak megfelelően. A távmunka bevezetése óta már az érintett munkatársak több mint 5 százaléka élt a lehetőséggel. Elsősorban az informatika, a contact center és az operáció területen dolgozók számára vonzó ez az alternatíva, az igénylések 70 százaléka érkezett ezekről a területekről. Az IT-területen dolgozó kollégák 17 százaléka választotta ezt a megoldást, de van olyan operációs terület, ahol a kollégák 20 százaléka már távmunkában dolgozik – tette hozzá Mihók Krisztina.