
A Jójegy felmérte a 10 és 20 év közötti fiatalok mesterséges intelligencia-használati szokásait Magyarországon. A közel 3 ezer válaszadó 95,1 százaléka használt már AI-t tanuláshoz vagy iskolai feladathoz. 10-ből 9 diák kapott már hibás választ, ennek ellenére mindössze 41,9% ellenőrzi rendszeresen a kapott visszajelzéseket. Mindemellett a 10-12 évesek közel háromnegyede már a házi feladatát vagy beadandóját is AI-eszközzel írja.
A Jójegy 2026. október 23. és november 1. között online kérdőíves kutatásban vizsgálta magyar fiatalok mesterséges intelligenciával kapcsolatos szokásait. A kutatás fő mintáját 2724 magyarországi, nappali tagozatos diák válaszai adják. A hazai nappali tagozatos közoktatási diákok (10-20 éves általános és középiskolások) körében végzett elemzésből egyértelműen kiderül, hogy az AI mára a diákok tanulásának egyik meghatározó segédeszközévé vált. A megkérdezettek 95,1%-a használt már valamilyen megoldást tanuláshoz, a válaszadók közel fele (48,5%) pedig hetente többször vagy naponta él vele.
A tananyag megértése az első, de sokszor a házi feladatot is az AI írja
A kutatás rávilágít arra, hogy milyen célokra használják a diákok a mesterséges intelligenciát. A leggyakoribb motiváció a nehezen érthető tananyag elmagyarázása (72,6%) és az összefoglalók, vázlatok készítése (55,4%). Ezt azonban szorosan követi a házi feladat megíratása (53,6%), a beadandót pedig a válaszadók 34,6%-a készítteti el valamilyen AI-eszközzel. Ráadásul összességében az is elmondható, hogy a használók 62,3%-a legalább az egyik feladattípust kiszervezi az AI-nak.
„A 10-12 éves válaszadók 73,3%-a már íratja a házi feladatot vagy a beadandót AI-eszközzel, és csak 34,8%-uk ellenőriz rendszeresen. A 19-20 éveseknél ugyanez 50,9% és 54,7%” – emelte ki a kutatás egyik részletét Mester Márk, a Jójegy társalapítója.
Az is kiderült, hogy a tantárgyak közül leggyakrabban a matematikához (58,9%) és a történelemhez (52,4%) kérnek segítséget. Továbbá, hogy két AI-eszköz jelenleg a domináns a magyar fiatalok körében: a kitöltő, AI-t használó diákok 88,1%-a használja a ChatGPT-t, 58,8%-a pedig a Geminit, miközben a kifejezetten tanulásra fejlesztett applikációkat egyelőre csupán minden negyedik (24,7%) fiatal veszi igénybe.
Minden negyedik diák akkor is felhasználja az AI válaszát, ha nem is érti
„Bár a legtöbben a megértéshez hívják segítségül a mesterséges intelligenciát, a diákok 25,5%-a akkor is felhasználja az AI válaszát, ha nem is érti. Sőt, a 10-12 éveseknél ez az arány eléri a 34,5%-ot. Ez azért is kockázatos, mert majdnem mindenki kapott már hibás vagy félrevezető választ” – mondta az oktatási startup társalapítója.
Ebben szerepe lehet annak is, hogy a diákok közel kétharmada (64,8%) szerint nincsenek iskolai AI-szabályok, vagy legalábbis nem tudnak róluk. Érdemes hozzátenni, hogy a diákoknak csak 23,4%-a ismeri iskolája AI-szabályait. Ahol azonban ismerik az előírásokat, illetve az ezekhez kapcsolódó korlátozásokat, ott a diákok jellemzően ritkábban íratják meg a feladatot AI-eszközökkel és gyakrabban is ellenőrzik azok válaszait.
Többet emberi ésszel: a tudatos használat és az ellenőrzött tananyag felértékelődhet
A felmérés adatai azt is megmutatják, hogy négy jól elkülönülő AI -használói típus alakult ki a magyar diákok körében: a tudatos tanulók (29,9%), a kényelmi kiszervezők (25,1%), az alkalmi használók (24,5%) és a lelkes mindenhasználók (20,5%). A kutatás összegzése alapján a legnagyobb kockázatot ugyanakkor feltételezhetően nem maga az AI-használat jelenti, hanem a feladatok kritika nélküli kiszervezése és az ellenőrzés hiánya, ami különösen a fiatalabb korosztálynál és a magukat gyengébbnek tartó tanulóknál jellemző. Mivel a diákok túlnyomó többsége általános célú, úgynevezett AI-chatbotokat használ, amelyek sokszor tévednek, a megbízható, szaktanárok által ellenőrzött tanulási tartalmakra valós igény mutatkozik.
„A Jójegy felméréséből is látszik, hogy a diákok 72,6%-a magyarázatot, 45,3%-a pedig gyakorló feladatokat kér az AI-tól. Az általános célú, de sok esetben bizonytalan AI-eszközök mellett ezért különösen fontosak lehetnek tehát azok a digitális tanulási platformok, amelyek szaktanárok által ellenőrzött tananyagokra és megfelelő szakmai alapokra épülnek” – hangsúlyozta Mester Márk.







