A vártnál jóval több hazai lakóépületben végeztek energiahatékonysági felújítást az elmúlt öt évben, de ezek a beruházások jellemzően részlegesek voltak, energetikai tervezés nélkül történtek, valószínűleg ezért nem eredményeztek említésre méltó energiamegtakarítást a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) elemzése szerint igazgatója csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
A lakóingatlanok tulajdonosainak 57 százaléka mondta, hogy végzett valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést az elmúlt öt évben a MEHI felmérése során, ami meglepetés volt a kutatás készítői számára – írja tudósításában az MTI. A MEHI korábbi, 2016-os felmérése során a válaszadóknak csak 24 százaléka jelezte, hogy tervez energetikai felújítást a következő öt évben.
A legtöbben nem elsősorban az energiafogyasztásuk csökkentése miatt vágtak bele a felújításba; a hőszigetelést, a fűtéskorszerűsítést és a nyílászáró-cserét végzők is a szerkezetek, berendezések elöregedését, rossz állapotát jelölték meg fő okként. A következő öt évben energiahatékonysági korszerűsítést tervezőknél már nagyobb arányban jelenik meg az energiapazarlás csökkentése szempontként. A felújítások több mint háromnegyedéhez nem használtak energetikai tervet, a beruházást nem előzte meg műszaki felmérés.
A távirati iroda idézte Koritár Zsuzsannát, a MEHI igazgatóját, aki kiemelte: a válaszadók kevesebb mint fele említette a beruházás előnyei között, hogy kisebbek lettek a számlák, több mint a felük nem jelezte energiafogyasztása csökkenését. Ebből arra következtettek, hogy ezen a téren nem történt jelentős változás – közölte Koritár Zuzsanna. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korszerűsítést elvégzők 59 százaléka úgy látja, további energiahatékonysági beruházásokra is szüksége lenne.
A felmérés alapján 1,4 millió lakóingatlan tulajdonosa tervezi, hogy a következő öt évben felújítást végez, több mint a felük a következő egy-két évben, a várható teljes beruházási érték 3000 milliárd forint lenne.
A válaszok alapján a beruházást nem tervezők, illetve az azt tervezők számára is jelentős ösztönző lehet az ingyenes egyablakos szakértői tanácsadási rendszer kialakítása, a kedvező kamatozású és a kamatmentes hitel, az áfakedvezmény vagy a vissza nem térítendő támogatások. Koritár Zsuzsanna jelezte: a legnépszerűbbek a vissza nem térítendő támogatások, de a megkérdezettek között nagyon népszerű volt az egyablakos tanácsadás is.
A MEHI igazgatója a felmérés eredményei alapján hangsúlyozta: a meglévő lakossági felújítási kedvet olyan rendszerbe kellene terelni, hogy komplex beruházások valósuljanak meg, amelyek érdemi energiamegtakarítást hoznak.
Kitért arra is, hogy nincs energiahatékonysági kritériumokhoz kötve a legalább egy gyermeket nevelő családok számára elérhető lakásfelújítási támogatás, amelynél a beruházási összeg felét maximum 3 millió forintig visszatéríti az állam. Az energiahatékonysági intézet igazgatója felhívta azok figyelmét, akik tervezik a támogatás igénybe vételét, hogy lehetőleg energiahatékonysági felújításokra fordítsák ezt a forrást.
Kiemelte, hogy érdemes az energetikai beruházások előtt felméretni az ingatlan műszaki állapotát, hogy a legoptimálisabb megoldás szülessen és a legnagyobb energiamegtakarítást tudják elérni.
