Akár egy kétezres évek elejéről származó, hétköznapi forint bankjegy vagy pénzérme is érhet százezreket, nem csupán az antik pénzritkaságok és nemesfém emlékpénzek számítanak jó befektetésnek az online is egyre nagyobb teret hódító numizmatikában - derül ki a Vatera forgalmi adataiból. A piactéren a közel másfél évtizede bevont papír kétszázforintosok mellett egy sor érdekes magyar forint talál gazdára névértékénél jóval magasabb áron: két darab papírkétszázas például egymillió forintért kelt el.
A kiterjedt védelmi funkcióknak köszönhetően a Vaterán már a pandémiát megelőző években is folyamatosan bővült a numizmatikai termékkategória forgalma, amely éves szinten sok százmillió forintra nőtt. A piactéren csak a magyar papír- és fémpénzek eladása kapcsán tavaly év eleje óta közel hatvanezer darab tranzakció valósult meg, ezek közül a legtöbb (közel nyolcezer darab) pedig 1990 után kibocsátott hétköznapi forintérmékre és emlékérmekre vonatkozott.
Gyűjtői magyar pénzekből (beleértve a forint előttieket is) egyértelműen a fémpénzek a kelendőbbek a vaterázók körében, egy év alatt két és félszer több tranzakció valósult meg ezek kapcsán a forint bankjegyekhez képest. Külföldi érmekből és bankjegyekből nagyjából duplaannyi talál gazdára a piactéren. Ugyanakkor a magyar antik fémpénzek eladásai mintegy kétszer akkora forgalmat generálnak a Vaterán, mint a külföldiek, a bankjegyek esetén pedig két és félszeres a magyar pénzek előnye a forgalomban - ennek pedig az az oka, hogy csak 1848-ig visszamenőleg érhetők el hazai bankjegyek, míg az érmék sokkal régebbiek, már a római korban is használták ezeket.
Hogyan érhet egymillió forintot két darab papírkétszázas?
A magyar forintot 1946 augusztus elsején vezették be, így nem meglepő, hogy az e dátumhoz közel eső, makulátlan, vagy jó állapotban fennmaradt példányok érik a legtöbbet: nemrég például egy 1947-ben készült 10 filléres több mint 400 ezer forintért kelt el a Vaterán - igaz, ez különösen ritka, próbaveretként készült alumínium példány volt.
A jóval később bevezetett példányok is lehetnek értékesek: például a 1998-tól 2009-ig pénzforgalomban lévő papír kétszáz forintos bankjegyek közül tavaly szeptemberben két darab 200 forintos közel egymillió forintért cserélt gazdát az online piactéren. Azért értek ilyen magas összeget a bankjegyek, mert a legutolsó, 2007-es dátum volt rajtuk, a legutolsó széria sorozatjelét viselték, és emellett még a sorszámuk is nagyon alacsony volt.
Számos különböző tényezőtől válhat értékesebbé egy forint bankjegy: például ha az adott korszakban eleve kevesebbet gyártottak le belőle, ha alacsony a sorozatszáma, vagy bizonyos sorozatjelet tartalmaz, illetve ha valamilyen nyomási, gyártási hibája van, vagy forgalomba sosem került, azaz bankfriss állapotú - magyarázza Fehér Sándor, a Vatera szakértője. E trendeknek megfelelően például egy 1946-ból, tehát a bevezetés évéből származó, forgalmi százforintos makulátlan példánya több mint 370 ezer forintért kelt el a piactéren. Az elmúlt egy évben a magyar papírpénzek közül a Vaterán a forint, a pengő és az 1920-as és 1923-as korona államjegyek voltak a legkelendőbbek.
Mitől ér többet az egyik 2 forintos a másiknál?
A forint pénzérmék esetében a piaci értékét a fellelhetőség (a megmaradt példányok száma) és persze az állapotuk határozza meg - egy verdefényes, tökéletes állapotú példány sokkal többet érhet egy olyannál, amely éveken át közkézen forgott.
Eltérő értékűek például a 2 forintos pénzérmék: ezek kezdetben alumíniumból készültek, később réznikkelből, majd alpakkából, végül pedig sárgarézból verték őket. Az évek során ráadásul ez az érme Kossuth-, Rákosi-, és Kádár-címerrel is készült, így a különböző korszakokból származó példányai ideálisak lehetnek egy gyűjteménybe.
Kevesen tudják, hogy az MNB által kibocsátott forint emlékérmék közül mindegyik törvényes fizetőeszköznek számít, így például a Neumann János születésének százhuszadik évfordulójára 2023-ban kibocsátott, különleges, négyszögletes kivitelű érmével is lehet fizetni háromezer forintos névértékében. Az érme névértékénél is fontosabb lehet, hogy ha az adott kiadást néhány százas vagy néhány ezres számban verték valamilyen évforduló alkalmából. Ezek az érmék aranyból, ezüstből és egyéb nemesfémötvözetből készülhetnek, előbbiek alapanyaguk miatt is többet érhetnek.
A Vaterán egy 1968-ban, Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulóján kibocsátott sorozat legutolsó címlete, egy 1000 forintos aranyérme például közel 2,4 millió forintért került új tulajdonosához. Az 1990 után kibocsátott emlékérmék értéknövekedésére a Magyar Nemzeti Bank 2021-es évi Szent István király arany emlékérméje jó példa: az 500 ezer forintos névértékű érmét tavaly ősszel közel 1,4 millió forintért adta el tulajdonosa a piactéren.
Új forintot venne befektetési céllal?
Az MNB által kibocsátott új emlékérmeket és mintabankjegyeket a Magyar Pénzverő Zrt-től lehet megvásárolni akár előjegyzésben vagy internetes rendeléssel is. Mivel számos termék néhány ezres limitált példányszámban készül, érdemes elsők között leadni a rendeléseket ezekre.
“Nehéz előre megmondani, hogy melyik érmesorozat darabjainak értéke nő majd számottevően, ez ugyanis nem csak a készült példányszám, de például a tematika függvénye is: például a Magyar pásztor- és vadászkutyafajták érmesorozat kimondottan népszerű a gyűjtők körében, darabjai egyre magasabb áron találnak gazdára. Nem csak a bankjegyek, de a pénzérmék esetében is nagyon fontos, hogy a frissen vásárolt pénzt ne vegyük ki a tokjából, mert a szakszerűtlen kezelés, érintés nyomán jelentősen veszíthet az értékéből” - mondta Fehér Sándor.
