A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyedülálló nemzetközi együttműködésben végzett tesztje veszélyes, hormonkárosító biszfenol vegyületeket mutatott ki az alsóneműkben. Minden harmadik bugyi anyaga tartalmaz mérgező vegyszert és minden tizedik az egészségre rendkívül káros mértékben. Az egyesület a biszfenolok teljes betiltásáért dolgozik, mivel az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a káros vegyi anyagok nem elhanyagolható mennyiségben vannak jelen a hétköznapi termékekben.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete uniós szinten szeretné elérni, hogy a fogyasztási cikkekbe ne kerülhessenek mérgező anyagok. Az egyesület vezeti a ToxFree Life for All elnevezésű nemzetközi projektet, mely az egészségkárosító anyagok kockázatait csökkentené. Ilyen mérgező anyagok a biszfenolok.
A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok és gyanták összetevőiként használják, de adalékanyagként is alkalmazzák, például színtartósítóként a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben. A biszfenol A-ról számos kutatás bizonyította, hogy már egész alacsony dózisban is felboríthatja a hormonrendszer működését, károsíthatja mind a női, mind a férfi termékenységet. A hormonrendszeren keresztül befolyásolhatja a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet, és olyan hormonális zavarokért felelős, mint a korai serdülés, az elhízás, emellett a fejlődő idegrendszerre is kockázatot jelent.
Az új típusú biszfenolok ugyanolyan veszélyesek
A biszfenolok kioldódása a műanyag edényekből, konyhai eszközökből, kulacsokból egyre inkább közismert a tudatos fogyasztók és a laikusok körében is. A biszfenol A-t (BPA) például már betiltották a nyugtákhoz használt hőpapírokban és a cumisüvegekben. „A tiltás miatt a gyártók egyre növekvő mennyiségben új vegyi anyagokkal, egyéb típusú biszfenolokkal váltják ki a BPA-t, amelyek hasonlóan kockázatosak lehetnek az egészségre. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy hormonkárosító hatásúak” – mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere.
Amellett, hogy a biszfenolokat leggyakrabban polimerek és gyanták összetevőjeként használják, adalékanyagként, méghozzá színrögzítőként alkalmazzák őket a textíliákban is. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80%-a színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete ezért a biszfenol tartalom felmérésére vállalkozott alsóneműkben. “Nagyon fontos, hogy legyenek friss és megbízható teszteredményeink az olyan termékek biszfenol tartalmáról, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek a szervezetünkbe a káros anyagok, és amelyekre jelenleg nem vonatkozik a biszfenol tartalom korlátozása” - magyarázza a szakember. “A választás azért esett az alsóneműkre, mert azt mindenki használja, ráadásul elég érzékeny és fontos felületen érintkezik a bőrünkkel, úgyhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mi van az anyagában” - meséli Dénes Júlia.
A tesztet egy akkreditált nemzetközi laboratóriumban végezték. Cél volt, hogy a termékeket a fogyasztók minél nagyobb csoportja számára teszteljék. Az egyedülálló nemzetközi összefogásban összesen 166-féle alsóneműt teszteltek, ezekből valamivel több mint 100 könnyen elérhető és kapható Magyarországon, de a többi is az a szomszédos országokban.
Sokkoló eredmények
Egy EU-s tanulmány 2020-ban azt állapította meg, hogy a textilekből származó biszfenol A-nak való kitettség jóval alacsonyabb, mint az étrendből származó mennyiség, és elhanyagolható hatású az akkor érvényben lévő egészségügyi határértékhez képest.
A ruhaneműkre egyelőre nem vonatkozik biszfenol tartalom korlátozás, a Tudatos Vásárlók Egyesülete viszont a friss eredmények alapján ezekre is kiterjesztené a szabályozást. Emellett már tanulmányok bizonyítják, hogy a biszfenol a ruházatból az izzadságba beoldódik, és nem fér kétség a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségéhez sem.
A tesztelt alsóneműk egyharmada (30%), azaz minden harmadik bugyi tartalmazott biszfenolokat (BPA, BPS, BPF). Az összes minta 10%-a mutatott az emberi egészség védelmére meghatározott maximális mennyiséget bőven meghaladó biszfenol tartalmat, átlagosan 11 mg/kg biszfenolt (A maximális mennyiség 0,8 mg/kg!). A legmagasabb biszfenol koncentráció egyetlen mintában 301 mg/kg volt – ami a termék súlyának 0,03%-a!
A nőknek szánt termékek 17%-a nagy mennyiségű biszfenolt tartalmazott. Ezek az alsóneműk túlnyomórészt szintetikus anyagból készültek. „Bár nők számára is kaphatók pamut termékek, a piackutatásunk szerint a női bugyik általában nagyobb része szintetikus anyagból készül. Ez nagyobb kockázatot jelent a biszfenolnak való kitettség szempontjából” – mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere.
Kerüljük a műszálat, válasszuk a pamutot!
A teszteredmények szerint a műszálas alsóneműk növelik a biszfenolnak való kitettség kockázatát. Érdekesség, hogy a gyártó vagy a vásárlás helye, illetve a szín nem számít. Ha üzletben vagy online vásárolunk, ugyanúgy van esély a mérgező biszfenolokkal találkozni: ismert márkák termékeiben is előfordulnak, de van olyan kínai üzletből származó termék, amiben viszont nem találtak. A tesztadatok alapján tehát megállapítható, hogy a származás nem, csak az anyagösszetétel számít, és a magas pamuttartalmú termékek nagyobb valószínűséggel nem tartalmaznak biszfenolokat.
Civilek a gyártók ellen - a ToxFree Life együttműködés
A ToxFree Life for All projektben magyarországi, szlovéniai, csehországi és osztrák fogyasztói szervezetek dolgoznak azon, csökkenjen a fogyasztók káros vegyi anyag kitettsége. Az öt partnerszervezet közösen tesztel, egyeztet döntéshozókkal, kampányokat indít és a fogyasztókat segítő oktatási programokat hoz létre. Az együttműködést a Tudatos Vásárlók Egyesülete kezdeményezte és vezeti.
Egy új vegyi anyag bevezetése a piacra akár 6 hónap alatt is megtörténhet. Ezzel szemben, ha ezek az anyagok károsnak bizonyulnak, betiltásuk átlagosan 20 évig tart. Ez az egyensúlytalanság az ipari innováció sebessége és a fogyasztóvédelem között fenntarthatatlan, és sürgősen foglalkozni kell vele. Elengedhetetlen, hogy a vegyi anyagok szabályozása felgyorsuljon és szigorodjon a fogyasztási cikkek teljes spektrumában.
