Az elmúlt hetekben alapjaiban változott meg a fizetéshez való viszonyunk. Ha lehet, nem nyúlunk a készpénzhez, kerüljük a személyes fizetési helyzeteket. És persze a kialakult helyzetre való tekintettel léptek a szolgáltatók is: bevezették az érintős bankkártyás fizetéseknél a limitemelést. De mi a helyzet azokkal, akik a pandémia miatt otthon maradnak és onnan intézik a pénzügyeiket? Ők milyen megoldásokat használnak? Az Ynsight Research és a Silberstein and Partners kutatásában azt vizsgálta, hogyan alakul az egyes készpénz helyettesítő megoldások online jelenléte, és azok megítélése. Netes lenyomatuk alapján elemezte az egyes szolgáltatások ismertségét, valamint a felhasználók kommentjei alapján felállította a népszerűségi sorrendjüket.
Az utóbbi hetekben az egész világon drasztikusan visszaszorul a készpénzzel való fizetés és virágzásnak indult minden, készpénzt kiváltó fizetési lehetőség – ez a tendencia azonban nem újkeletű. Bár az utóbbi években egyre többen próbálunk ki elektronikus pénztárcákat, sokan élveztük az azok nyújtotta kényelmet (vagy csalódunk és mérgelődünk egy-egy technikai hibán) mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy hazánkban – más európai országokkal összevetve – jóval alacsonyabb a hitelkártya használat, valamint az online fizetőeszközök használata, ahogy ez ki is derült az Interum által 2019-ben készített Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből, valamint az MNB egy 2017-es lakossági fizetési szokásokat feltáró kérdőíves felméréséből.
Hogyan alakul a beszélgetés?
A beszélgetés trendje azt mutatja, hogy az elmúlt évben általánosan növekvő tendenciát mutat a készpénzt kiváltó fizető eszközökről szóló online diskurzus.
Három nagyobb kiugrás regisztrálható a beszélgetésben a vizsgált időintervallumban.
November közepén a Revolut bejelentette, hogy Magyarországon is elérték a 250 ezer felhasználót. A hírt bemutató cikkek kapcsán előkerültek a felhasználói tapasztalatokat, elsősorban kritikákat megfogalmazó hangok.
2019 utolsó napjaiban cikkek és kommentek nagy tömege foglalkozott azzal, hogy magyar munkavállalók is kérhetik fizetésüket alternatív számlára (Revolut, vagy Transferwise), azonban az utalási költséget a cégek levonják az érkező munkabérből.
A közelmúltban, februárban pedig az MNB fokozottan foglalkozott a PayPal, a Transferwise és a Revolut biztonságával – ezzel sok cikket és felhasználói kommentet generálva.
Melyik szolgáltatást ismerik?
Az egyes eszközök diskurzusbeli súlya jelentős különbségeket mutat. A netezők egyértelműen a legtöbbet a PayPal szolgáltatásról beszélnek, még úgy is a legnépszerűbb a netezők körében, ha kizárjuk a népszerű online piactereket, mint például a vatera.hu, vagy a teszvesz.hu. A felhasználók jobban ismerik és értik a szolgáltatás lényegét, mint a többi esetében – a márkáról szóló volumen akkor emelkedik meg jelentősen, amikor valamilyen központi hiba, internetes csalás történik, vagy az utóbbi hónapban az MNB kifogások kapcsán.
Az új piaci szereplő Apple Pay indulását nagy izgalommal várták a netezők, majd számos magyarázó, oktató bejegyzés született a bevezetés után. Hasonlóan a 2019-ben megjelenő Curve-ről is az induláskor jelent meg a legtöbb beszélgetés, pénzügyi portálokon elemzés.
A Revolutról szóló beszélgetések magas volumenét a korábban már bemutatott problémák és félreértések magyarázzák.
A többi szolgáltatóról szóló beszélgetések jóval alacsonyabb volument mutatnak – a beszélgetés elsősorban praktikus, hétköznapi kérdésekre korlátozódik. Kivétel a még nem elérhető Google Pay, amely kapcsán elsősorban a várakozásról, valamint a hivatalos bevezetés előtt történő használati lehetőségekről beszélnek a netezők.
Melyik szolgáltatást kedvelik?
A rangsorunkat ún. szentiment analízissel állítottuk fel, amely során egy összehasonlításra alkalmas érzelmi viszonyulás indikátort számoltunk, amely mutatja a pozitív és negatív megjelenések arányát. Így a népszerűségről nem csupán a megjelenésszám súlya döntött. A netezők vélemény-nyilvánításai alapján a következő rangsort állíthatjuk fel:
Adataink jól tükrözik a más módszerekkel is mért lakossági attitűdöt. Az általános ellenérzést és bizalmatlanságot a pénzügyi szektor és szereplői iránt. Az egyetlen szolgáltatás, amely jelenleg inkább pozitív színben jelenik meg az online térben az a még nem elérhető, de erősen anticipált Google Pay.
Jól megfigyelhető a médiakép hatása is. A legalacsonyabban értékelt márkák negatív megítéléséhez természetesen hozzájárulnak a sajtóban megjelenő, aktív vitákat kiváltó kritikus hangvételű cikkek. Ahogy a többi szolgáltatás esetében ezek kiegészülnek a személyes tapasztalatokkal, az esetleges technikai hibák, hiányosságok, előre nem várt költségek észlelésével.
A cikk szerzői: Bauer Zsófia, Ynsight Research, és Mezei Márk, Silberstein & Partners.