Megállíthatatlannak tűnik a nemzetközi online webáruházak térnyerése Magyarországon az MNB ma reggeli számai szerint. A PwC adatai arra is rámutatnak, hogy a fogyasztók és a piac is gyorsan alkalmazkodott az új környezethez. Az ellátási láncok az európai raktárak felé terelődtek, miközben a Temu mellett újabb nemzetközi szereplők is egyre jelentősebb szeletet hasítanak ki a hazai vásárlásokból. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a forint erősödésével a külföldi vásárlások olcsóbbá válhattak – derül ki a Bankmonitor.hu közleményéből.
23,0 százalékkal nőtt a hazai kibocsátású betéti- és hitelkártyákkal lebonyolított külföldi online vásárlások száma, míg az értéke 30,2 százalékkal emelkedett a második negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest az MNB friss pénzforgalmi statisztikái szerint. Ezzel a hazai betéti és hitelkártyákkal lebonyolított külföldi online vásárlások száma és összértéke is megelőzte a belföldi online vásárlásokat. Bár arra már a korábbi negyedévekben is volt példa, hogy a külföldi vásárlások értéke jobban teljesített, az azonban korábban még nem fordult elő, hogy darabszámban is megelőzzék a hazai kereskedőket.
A második negyedéves bővülést jelentősen fűthették a júliusi európai uniós vámok bevezetése miatt előrehozott lakossági megrendelések. A kimagasló növekedéshez a forint elmúlt évben mutatott erősödése is hozzájárulhatott, hiszen a hazai deviza felértékelődése érezhetően olcsóbbá tette a külföldi termékek beszerzését a vásárlók számára.
Az elmúlt években rendkívüli dinamikával bővült a külföldi platformokon megvalósuló hazai online vásárlások volumene. Míg 2022 végén alig 29 millió tranzakciót számlált a Nemzeti Bank, addig 2026 II. negyedévére ez a szám megközelítette a 61 milliót, ezzel több mint megduplázódva. Ugyanezen időszak alatt a magyar webshopok belföldi bankkártyás tranzakciói 45 millióról 59 millióra nőttek, ami 31 százalékos emelkedés, azonban messze elmarad a külföldi webshopok növekedési ütemétől.
A Temu mellett a magyarok kedvenceinek számító Allegro és eMAG webáruházak hazai eladásainak egy bizonyos része is a külföldi webáruházak bankkártyás tranzakciók statisztikáit gyarapítja. Emellett ide tartoznak az olyan digitális előfizetések is, mint a Netflix, Youtube vagy a Spotify szolgáltatásai. A tényleges számokat azonban némileg torzítja, hogy a kártyás vásárlások 2025 előtt részlegesen, 2025 után pedig már teljes mértékben tartalmazzák a fintech szolgáltatók által vezetett számlák és a különböző ügyfélegyenlegek feltöltési tranzakcióit.
Nem fordultak el a magyarok a külföldi webshopoktól
A tranzakciós volumen bővülése a 2026. július 1. napján életbe lépett európai uniós vámszigorítások ellenére is zavartalanul folytatódott. A szabályozás megszüntette az Európai Unión kívülről érkező 150 euró alatti küldemények vámmentességét és 3 eurós vámot vezetett be az érintett termékkategóriákra. A Nemzeti Bank ma reggeli statisztikáiban ennek hatása még csak az előrehozott fogyasztásban mérhető, azt azonban majd csak a harmadik negyedéves adatok közlésekor láthatjuk, hogy ténylegesen milyen befolyással volt a magyarok vásárlási szokásaira.
Addig is azonban kapaszkodót nyújthat a PwC múlt héten megjelent kutatása, mely alapján a külföldről rendelő és a jogszabályi változásokat ismerő fogyasztók mintegy 30 százaléka több tranzakciót is előrehozott a nyári hónapokat megelőzően, további 18 százalékuk pedig legalább egy vásárlását még július elseje előtt lebonyolította. Az előrehozott rendelések 85 százaléka a Temuhoz kapcsolódott.
A PwC adatai szerint az idei első negyedévben a 4,4 millió magyar online vásárló 56 százaléka, mintegy 2,5 millió ember rendelt külföldről. Kínai webáruházból 1,6 millióan vásároltak. A Temu az első negyedévben közel 5 millió rendelést regisztrált, 92 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
A második negyedévben az ellátási láncok markáns logisztikai átrendeződése figyelhető meg. A nem-európai országokból származó csomagok volumene jelentősen, mintegy 750 ezer darabbal mérséklődött az első negyedévhez viszonyítva. Ezzel párhuzamosan az Európai Unión belüli forrásból érkező küldemények száma több mint 1,25 millió egységgel bővült. A PwC elemzése szerint a forgalom az európai raktárbázisok felé terelődött. A vásárló ebből többnyire annyit érzékel, hogy ugyanaz a termék immár uniós raktárból, rövidebb szállítási idővel érkezik meg hozzá.
A PwC kutatási eredményei szerint a nyári hónapokat követő időszakban némileg visszaesett a Temu hazai dominanciája, bár az aktív külföldi vásárlók 54,4 százaléka továbbra is rendelt a platformról. A felszabaduló kereslet ugyanakkor nem feltétlenül a magyar webáruházaknál jelenik meg, elsősorban más nemzetközi szereplők profitálhatnak a kínai platformokról elmaradó rendelésekből. Az eredetileg ott kiválasztott terméket máshol beszerző vásárlók leggyakrabban az Allegrót választották, amely az eMAG-ot, az Alzát és a hazai webáruházakat is megelőzte.
Folytatódik a kis csomagok drágulása
Még alig emésztettük meg a nyári vámszabályokat, hamarosan újabb áremelkedés várható a kis értékű csomagok piacán. Az Európai Unió Tanácsának legfrissebb iránymutatása alapján 2026 novemberétől az Európai Unión kívülről érkező alacsonyabb értékű küldeményekre további néhány eurós teher rakódhat. Bár a pontos szabályozás még nem végleges, az jól látszik, hogy a szigorodó feltételek egyre nehezebb helyzetbe hozzák az ázsiai webáruházakat. Ez a folyamat ugyanakkor érdemi versenyelőnyhöz juttathatja a jövőben az európai kereskedőket.
A külföldi online vásárlások elengedhetetlen feltétele egy megfelelő bankkártya, ezért a tudatos pénzügyi tervezés részeként korántsem mindegy, hol vezetjük a mindennapi tranzakciókat biztosító számlánkat. Bár maga a digitális fizetés jellemzően díjmentes, a kapcsolódó éves számlavezetési és kártyadíjakat akár 0 forintra is lefaraghatod, ebben segítséget nyújthat a Bankmonitor bankszámlakalkulátora.
