Tényleg túl sokat netezünk?

A 18-65 éves internetező magyarok átlagosan 4 órát interneteznek egy hétköznapon a szabadidejükben. A Reacty Digital legújabb felmérése szerint ezt kevesen tartják problémának, pedig a túlzásba vitt netezés negatív hatásait a lakosság negyede szokta érzékelni a saját életében.

A 18-65 év közötti internetező lakosság egy hétköznapon szabadidejében átlagosan 4 órát, egy hétvégi napon átlagosan 4,5 órát internetezik aktívan – ebbe nem számoljuk bele azt, amikor valaki a munkája vagy a tanulmányai miatt használja az internetet. A 18-29 éves korosztály ennél lényegesen többet netezik, napi szinten átlagosan 5-5,5 órát, hétköznapokon és hétvégi napokon is.

Soknak számít-e napi 3-5 óra internetezés?

A magyarok reálisan látják a saját szokásaikat ezen a téren, a ténylegesen netezéssel töltött idő, és ezen idő szubjektív értékelése összhangban van egymással. A legtöbben (44 százalék) sokallják a saját online eltöltött idejüket, ugyanakkor nem érzik problémásnak a helyzetet, míg ötödüket kifejezetten zavarja, hogy túl sok időt vesz el az életükből az internethasználat.

Az internethasználók 16 százaléka szinte abban a pillanatban, ahogy kinyitja reggel a szemét, fellép az internetre, és elalvás előtt is szinte az utolsó pillanatig internetezik. Alkalmanként majdnem mindenkivel előfordul, hogy már befejezné a böngészést, de még egy dolgot megnéz, majd még egyet és aztán ez elhúzódik, míg napi szinten a lakosság negyede kerül bele ebbe a spirálba. Ez a negatív spirál nem csak a legfiatalabbakat érinti, a 30-40 év közöttiek körében is ugyanúgy jelen van, míg 40 éves kor felett ritkábban fordul elő.

Az internetező lakosság negyede kipróbálta már, milyen legalább néhány napra elvonulni a digitális térből és pozitív élmény volt számára, tizedének ugyanez negatív élmény volt, míg további negyede szeretné ezt kipróbálni, de még nem tette.

Mikor probléma a sok netezés?

A problémás internethasználat nem csak az idő függvénye, sőt, az időnek is az egyéni, szubjektív megítélését veszik alapul a pszichológiai értékelésben, nem azt, hogy pontosan hány órát tölt valaki online. A problémás viselkedés, viszonyulás megjelenéseit három problémakörbe sorolják1. Az egyik csoportba a megvonásos tünetek tartoznak, amikor valaki nyugtalan, feszült, ha nem internetezik „eleget”, és aztán ez az érzés elmúlik, ha újra internetezik. A másik csoport az elhanyagolás, a mindennapi feladatok, alapvető szükségletek, társas kapcsolatok háttérbe helyezése. A harmadik témakör pedig a kontrollvesztés, amikor valaki szeretne kevesebbet vagy ritkábban netezni, de nem tud. „A 18-65 éves internetező magyar lakosság 19 százaléka hanyagol el gyakran egyéb tevékenységeket a netezés miatt, 16 százalék esetében gyakori a kontrollvesztés, 8 százalék pedig gyakran tapasztal magán megvonásos tüneteket az internetezéshez kapcsolódóan.” – ismerteti az eredményeket Vass Dorottya, a kutatás vezetője. Legalább az egyik probléma a 18-65 éves internetező lakosság 27 százalékát érinti, míg mindhárom problémakör megnyilvánulásait 4 százalék tapasztalja gyakran magán.

Túlzásba visszük-e a netezést? „Sokat internetezünk, az biztos, de hogy ez baj-e, az inkább attól függ, hogy hogyan viszonyulunk az online töltött időnkhöz. A lakosság negyede gyakran tapasztalja magán a túlzásba vitt netezés negatív hatását, de súlyos probléma keveseknél valószínűsíthető.” – összegzi Vass Dorottya, aki a gamerek körében is vizsgálta a túlzott netezés témakörét, melynek tanulságait az Internet Hungary 2023 konferencián osztja meg a nyilvánossággal.

Röviden a felmérés hátteréről: a Reacty Digital 771 fő bevonásával, 2023. júliusában végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, életkor, iskolai végzettség, valamint régió szerint reprezentálják a 18-65 éves hazai lakosság véleményét.