247 ezerről csaknem 299 ezerre nőtt a 20–49 éves szinglik száma hazánkban 2011 és 2022 között a két legutóbbi népszámlálás adatai szerint. A szinglik döntő többsége a 20-as és a 30-as éveikben jár, a legtöbben közülük a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban élnek – derül ki a Dr. Rövid Irén által készített legfrissebb magyar szinglitérkép alapján. A 20–39 éves szinglik létszáma 4,4 százalékkal nőtt, miközben a 40-es éveikben járóké szinte megduplázódott.
A 2022-es népszámlálás időpontjában közel 299 ezren tartoztak a szinglik közé, vagyis 20 és 49 év közöttiek voltak, nem kötöttek még sosem házasságot, azaz nőtlenek, hajadonok voltak, nem volt tartós párkapcsolatuk (ebben az esetben élettársuk), nem született még gyermekük, és egyedül éltek egy háztartásban. „Ez egy meglehetősen nagy szám, hiszen ennyien élnek nagyjából Szegeden és Pécsett összesen” – mutat rá Dr. Rövid Irén szociológus, az első magyar szinglitérkép megálmodója, elkészítője. „Miközben az ország népessége tovább csökkent, a 20–49 éves magyar szinglik száma ötödével nőtt 2011-hez képest, tízből heten a 20-as és a 30-as korosztályba tartoznak” – folytatja a legfrissebb szinglikkel kapcsolatos adatok ismertetését a szociológus.
A szinglikkel foglalkozó filmeket, sorozatokat látva azt gondolhatnánk, hogy a szinglilét, a párnélküliség leginkább a nőket érinti, pedig ahogy ez a legfrissebb népszámlálási adatokból is látszik, a szinglik között több a férfi, mint a nő. Ez igaz a 20–39 és a 40–49 éves korosztályra is. „Száz 20–39 éves szingli nőre 149 ugyanilyen korú szingli férfi jutott 2022-ben, a 40-es korosztály esetében pedig még ennél is több, 173” – mondja Dr. Rövid Irén.
A 20–39 és a 40–49 éves szinglikről is elmondható, hogy az átlagosnál magasabb a körükben a diplomások aránya. Tíz szingliből négy rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben, míg az ugyanilyen korú magyarok esetében ugyanez az arány a 20–39 évesek esetében 27, a 40–49 éves korosztálynál pedig 29% körül alakult.
A 20–39 éves szinglik létszáma 201 ezerről 209 ezer főre gyarapodott 2011 és 2022 között. A települések háromnegyedében emelkedés következett be. A szinglik „tábora” országosan átlagosan 4,4%-kal bővült, de van, ahol ez az emelkedés elérte vagy meghaladta az 50%-ot is. Arányaiban a legtöbb ilyen korú szingli néhány kisebb lélekszámú településtől eltekintve továbbra is Budapesten és a nagyobb vidéki városokban él. A fővárosban a 20–39 éves még házasság előtt álló fiatalok 28%-a volt szingli a 2022-es adatok szerint, 2011-ben ez az arány 23% volt. Pécsett 24, Szegeden 23, Debrecenben pedig 21%-ra tehető a 20-as és 30-as éveikben járó szinglik aránya, vagyis minden negyedik, ötödik még házasság előtt álló fiatal szingli volt ezeken a településeken.
A magyar szinglitérképről
Az első magyar szinglitérkép 2017-ben készült el, de 2018-ban jelent meg először a Területi Statisztika folyóirat 3. számában Dr. Rövid Irén „Pillanatfelvétel a szinglikről – A szinglik általános és területi jellemzői a népszámlálási adatok alapján” című tanulmányában. Azt mutatja meg, hogyan alakult a 20–39 éves szinglik aránya az egyes településeken Magyarországon. A 2011-es népszámlálás adatai alapján elkészített magyar szinglitérképet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is nyilvántartásba vette. Az első szinglitérkép után a 2016-os mikrocenzus, azaz „kis népszámlálás” alapján született másik két újabb szinglitérkép is, amely a 20–39 és a 40–49 éves szinglik arányát ábrázolja járásonként. A legfrissebb, 2022-es népszámlálás adatai alapján Dr. Rövid Irén szociológus a 2011-es lehatárolást követve, az összehasonlíthatóságot szem előtt tartva készítette el a legújabb magyar szinglitérképet.
