A következő években teljesen átalakulhat a hazai privátbanki vagyonkezelési piac: miután az első generációs tulajdonosok sokáig vonakodtak az utódok bevonásától, számos esetben a már stabil értékrenddel rendelkező utódok döntenek arról, hol fialtassák tovább az átvett családi vagyont – tízezer milliárdos tétel mozdulhat meg a szolgáltatói versenyben– figyelmeztet Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Nem csak a vagyonát családi vagyonkezelő alapítványba helyező, és így a vagyon nemzedékeken átívelő egyben tartásáról gondoskodó Csányi Sándor számára kihívás a vagyonörökítés. Mint az a magyarországi vagyonkezelési piac legátfogóbb statisztikáival rendelkező Blochamps Capital elemzéséből kiderül, az 500 legvagyonosabb magyar átlagéletkora 55 és 65 év közé tehető, azaz éveken belül égető kérdéssé válik a vagyon sorsáról történő gondoskodás, különös tekintettel arra, hogy javarészük első generációs vagyonos.
Hatalmas összegek keresnek új döntéshozót
Azt, hogy nem magyar specifikus jelenségről van szó, Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint az a nemzetközi felmérés bizonyítja, amely szerint az 5 millió dollárnál nagyobb vagyonnal bírók 2030-ig várhatóan 15,4 ezer milliárd dollárt fognak örökíteni a világban – mintegy 550 ezer dollármilliomosnak kell gondoskodnia átlagosan 28,2 millió dollárnyi vagyon sorsáról.
A kihívás komoly: a korábbi évek statisztikái szerint a megörökölt vagyon továbbvitele, gyarapítása rendkívüli kihívást jelent az utódoknak, még a pénzügyi utódlástervezésben több évszázados tapasztalati előnnyel felvértezett Nyugat-Európában is mindössze a családi cégek 20-30 százaléka tud talpon maradni legalább 3 generáción keresztül.
Életpályájuk csúcsán járó, saját egzisztenciával bíró utódok
Magyarországon külön kihívást jelent, hogy bár a hazai vállalkozások 80 százaléka családi cégnek számít, ám döntő részben még ma is első generációs tulajdonos irányítja, aki a korábbi évek gyakorlata alapján leginkább saját magában bízik: az évek során az érintett cégek elenyésző részénél épült csak ki az a döntési lánc, amely a cégutódlást megkönnyítené. A fentiek miatt az utódok bevonása nem, vagy csak csekély arányban történt meg az évek során.
Ennek következtében a vagyonörökítésnél nem elsősorban fiatal, pályakezdő utódok lesznek az örökösök, hanem az idők során legtöbbször a már valamilyen, a szülőtől legtöbbször teljesen eltérő saját egzisztenciát kiépítő, önállóan gondolkodó, 30-45 éves második generációs családtagok kezébe kerülnek a döntések. A Blochamps Capital felmérése szerint a koronavírus-járvány annyiban változtatott az utódok attitűdjén, hogy míg a járvány előtt az utódok döntő részben elzárkóztak az üzlet továbbvitelétől, az elmúlt években az érintettek közel fele már hajlik arra, hogy részt vegyen a családi cég és vagyon irányításában, majdnem ötödük pedig már be is kapcsolódott az üzleti folyamatokba.
A jó hozam már nem feltétlenül elég
A vagyonörökítés a speciálisan magyar sajátosságok miatt a hazai privátbanki piac egyik legnagyobb kihívása is. Karagich István arra figyelmeztet, hogy a cégalapítókkal kiépített stabil kapcsolat már nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy az utódok is kitartsanak a korábbi partnerek mellett – főleg, mert sok esetben ezek az életpályájuk közepén tartó következő generáció tagjai már rendelkeznek saját privátbanki tanácsadóval. A fentiek miatt a következő években komolyan átalakulhat a hazai vagyonkezelési piac, hiszen közel tízezer milliárd forint fialtatásához kell új értékajánlatot adni az esetleg hirtelen magasabb polcra kerülő utódoknak. A döntési preferenciáikban pedig már nem feltétlenül csak a hozam szerepel majd kitüntetett helyen, a digitalizációs képesség vagy éppen a fenntartható befektetések széles köre is olyan minősítő elem lehet, amely alapján az új generáció nagyobb bizalommal ad megbízást a vagyonkezelésre – hívja fel a figyelmet a Blochamps Capital ügyvezetője.
