Az Eurostat nemrég publikált adatai alapján, 2010 és 2021 negyedik negyedéve között, a 24 uniós tagállamban átlagosan 42 százalékkal növekedtek a lakóingatlan átlagárak. Ezen időszak alatt Magyarországon következett be az Európai Unióban a második legmagasabb, 128 százalékos áremelkedés. Tovább árnyalja a képet, ha a hazai lakásár-változást a megyék, megyeszékhelyek és budapesti kerületek szintjén is vizsgáljuk. Az átlagos négyzetméterárak hét fővárosi kerületben 11 év alatt gyakorlatilag megháromszorozódtak, hasonló mértékű változás mutatható ki Győr-Moson-Sopron megyében, a megyeszékhelyek esetében pedig Győrben és Tatabányán is – mutat rá az OTP Ingatlanpont elemzése.
Az Eurostat legfrissebb lakóingatlan statisztikája alapján 2010 és 2021 negyedik negyedéve között átlagosan 42 százalékkal növekedtek a lakásárak az Európai Unióban. Ciprus, Olaszország és Görögország kivételével minden tagállamban áremelkedést regisztráltak, Ausztria, Csehország, Észtország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Magyarország esetében több mint megduplázódtak az árak és 128 százalékos emelkedéssel hazánk Észtország mögött (156%) a képzeletbeli dobogó második helyére lépett.
„Első pillantásra is markáns áremelkedés zajlott le Magyarországon, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy a 2008-as gazdasági világválság hatására hazánkban az Európai Unió átlagánál nagyobb mértékben estek az árak, ugyanakkor az ezt követő felívelő szakaszban a sokrétű állami támogatásoknak köszönhetően felpörgő kereslet erőteljesen hozzájárult az áremelkedéshez, és az újépítésű ingatlanok – amelyekből a kereslet rendre túlszárnyalja a kínálatot – is felfelé húzták a lakásárakat. Érdemes hozzátennünk azt is, hogy a magyarországi ingatlanárak 2013-ban érték el mélypontjukat, ezért ettől az időponttól számítva még nagyobb emelkedést lehetne kimutatni és területenként is igen markáns különbségek figyelhetők meg a 11 év alatt lezajlott árváltozásban” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A megyei szinten végbement árváltozást érzékletesen szemlélteti, hogy míg a NAV forgalmi adatai alapján 2010-ben 201 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Pest számított a legdrágább megyének, addig 2021-ben már csak Nógrádban találkozhattunk ennél alacsonyabb négyzetméterárral (137 ezer Ft). 11 év alatt a megyék közül ötben és Budapesten az országos átlag feletti, hatban pedig az országos átlagot közelítő volt az áremelkedés. 2010-ben Pest (201 ezer Ft/m2), Somogy (188 ezer Ft/m2) és Hajdú-Bihar (168 ezer Ft/m2) bizonyult a három legdrágább megyének, 2021-ben a legmagasabb árakkal Pest (475 ezer Ft/m2), Somogy (475 ezer Ft/m2) és Győr-Moson-Sopron megyében (440 ezer Ft/m2) találkozhattak a lakásvásárlók. Ha pedig a növekedés mértékét vizsgáljuk, akkor Győr-Moson-Sopron (180%), Hajdú Bihar (160%) és Somogy megye (152%) állnak a dobogó első három fokán.
Ahogyan 2010-ben, úgy 2021-ben is Debrecen (486 ezer Ft/m2) és Székesfehérvár (483 ezer Ft/m2) számított a két legdrágább megyeszékhelynek, mindkét városban 170 százaléknál nagyobb mértékben növekedtek az árak. 2010 és 2021 között ugyanakkor Győr és Tatabánya esetében a 180 százalékot is meghaladta a drágulás, azaz közel megháromszorozódtak az átlagos négyzetméterárak. Ahogy a megyék, úgy a megyeszékhelyek esetében is igaz, hogy a 12 évvel ezelőtti legmagasabb árnál (Székesfehérvár, 177 ezer Ft/m2) ma már csak egy megyeszékhely (Salgótarján, 166 ezer Ft/m2) olcsóbb.
„A Győrben megfigyelhető, 181 százalékos áremelkedésben több tényező is szerepet játszott: a város nyugati fekvése, jó befektetési célpontnak számít az Ausztriába ingázók miatt, a külföldi vásárlók körében is kedvelt lokáció, illetve a Győrre jellemző, nagyszámú újépítéseknek köszönhetően. Tatabánya, ahol még ennél is magasabb, 188 százalékos áremelkedés ment végbe, más utat járt be. Itt alacsony bázisról indultak a lakásárak, a győrinél későbbi növekedést pedig az autópálya közelsége és az idetelepülő ipari és gazdasági infrastruktúra által generált munkahelyek táplálták” – tette hozzá Valkó Dávid.
Az áremelkedés mértékének abszolút bajnoka a külföldi vásárlók körében és a rövidtávú lakáskiadás szempontjából is népszerű fővárosi VII. kerület, ahol 2010 és 2021 között 212 százalékkal növekedtek a négyzetméterárak, azonban a 736 ezer forintos átlagár csak a budapesti kerületek árszínvonal listájának középmezőnyéhez bizonyult elegendőnek 2021-ben. A budapesti viszonylatban alacsony lakásáraknak, az elmúlt években általánosan jó befektetői hangulatnak és az újépítésű projektek megjelenésének köszönhetően hasonló mértékű, 206 százalékos változás történt a XV. kerületben, ahol 180 ezer forintról 551 ezer forintra növekedett az átlagos négyzetméterár. 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárral 2021-ben az V. kerület bizonyult a legdrágábbnak, itt 11 év alatt 199 százalékos áremelkedés ment végbe.
Mára minden fővárosi kerület átlagos négyzetméterára bőven meghaladja a 381 ezer forintot, amivel 12 éve a II. kerület számított a legdrágábbnak, ugyanakkor 2010 és 2021 között ebben a budai kerületben emelkedett a legkevésbé, mindössze 135 százalékkal, az átlagos négyzetméterár.
