Friss országos kutatás készült a Biztonságos Internet Napjára: az elmúlt 2 évben nőtt a felnőtt tartalmakkal, a magukat gyereknek kiadó felnőttekkel, valamint a zsaroló vagy adathalász üzenetekkel való találkozások száma is
Annak ellenére, hogy a fiatalok szabadidejük nagy részét az interneten töltik, az otthoni beszélgetések során mégis sokkal jellemzőbb, hogy az iskolában történtekről faggatják őket szüleik – állapította meg egy friss országos kutatás. A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült felmérés azt vizsgálta, hogy a szülők mennyire vannak tisztában gyermekük online jelenlétével. Kiderült, hogy már a 7-12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt. Biztató, hogy amennyiben a gyerekek káros tartalommal találkoznak, azt nagy eséllyel megosztják a szüleikkel.
Habár a szülők legfeljebb fele beszélget gyermekével az online térben zajló dolgokról, érdekes módon ennél nagyobb arányuk, 85 százalékuk úgy véli, pontosan tisztában van azzal, miket oszt meg a gyermek magáról a közösségi médiában – derül ki a ProSuli idei TudatosNet felméréséből*. A Biztonságos Internet Nap alkalmából készült kutatás azt vizsgálta, mennyit változott két év alatt a fiatalok internetes tevékenysége és tudatossága. A legnépszerűbb platformnak továbbra is a Facebook és csevegőalkalmazása, a Messenger számít (66%), ezek használata minimális mértékben még emelkedett is a vizsgált korcsoportokban. Az Instagram népszerűsége viszont – bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – összességében igencsak beesett, 43% helyett már csak 35% használja. A képmegosztó platform képzeletbeli második helyét így idén átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39% helyett már a gyerekek fele használ. Harmadiknak a YouTube futott be, amelyet tízből négyen használnak rendszeresen. Már a 7-12 évesek is igen aktív online életet élnek ezeken a csatornákon, noha 13 éves kor alatt a legtöbb felület nem engedélyezi a regisztrációt.
A válaszadók szerint gyermekük jellemzően magukról, barátokról vagy családtagokról (32%), valamint a lakóhelyről, hobbiról, házikedvencről vagy iskoláról készült fotókat (25%) oszt meg az interneten, de a korábbi felméréssel összevetve kezdi népszerűségét veszteni ez a szokás, sőt, 18%-ról 44%-ra ugrott idén azoknak az aránya, akik semmi ilyesmit nem osztanak meg a világhálón.
A suliból hazatérve számtalan téma kerül elő a szülő-gyerek diskurzusban, azonban ezek jórészt az iskolában történtekre (89%), a tanulásra (86%), a helyes viselkedésre (80%) és a gyermeket a suliban vagy az után ért sérelmekre (74%) korlátozódnak. Az idegenekkel való online chatelés, a közösségi oldalak használata, az internetes zaklatás, valamint a helyes viselkedés a neten továbbra sem tartoznak a legforróbb szülő-gyerek beszédtémák közé. Míg vélhetően a járványhelyzet miatt korábban a beszélgetések mintegy 62 százaléka szólt az online témákról, idén ez már csak átlagosan 46 százalékban fordult elő.
Már egész korán találkoznak káros tartalmakkal, látható a növekvő tendencia
A szülők visszajelzése alapján a gyerekek már egészen korán látnak nem nekik való tartalmat: 71 százalékuk már biztosan találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát nagyjából egykorúnak kiadó felnőttel az online térben. Az elmúlt két évben nőtt a 18+-os tartalmakkal, a csaló idegenekkel, valamint a kéretlen üzenetekkel való találkozások száma is. Örömteli azonban, hogy ha valaki ilyen tartalmakkal vagy jelenséggel találkozik, továbbra is igen nagy arányban (82%) osztja azt meg szüleivel a beszélgetések során.
A feldolgozást a szülők gyermekükkel jellemzően kizárólag beszélgetés útján rendezik ezekben az esetekben (87%), és kevésbé jellemző, hogy utánanéznek az interneten, hogy mit kell tenni ilyenkor (12%), de olyanok is vannak, akik egyáltalán nem foglalkoznak az üggyel (5%) vagy egyenesen tanácstalanok a megoldást illetően (3%). Azok, akik segítséget kérnek, jellemzően a párjukkal (55%) vagy más szülőkkel (46%) osztják meg a tapasztalataikat.
„Ahogy egyre terjed a közösségi oldalak és alkalmazások használata, és egyre többen élvezhetik ennek pozitív előnyeit, annak is nő az esélye, hogy a gyerekek már viszonylag kicsi korban találkozzanak számukra káros tartalmakkal. Mióta túl vagyunk a járványidőszakon és az élet visszaállt a normál kerékvágásba, a figyelem is kissé elterelődött a fiatalok online tevékenységéről, noha ők idejük jelentős részét továbbra is az interneten töltik. A Biztonságos Internet Nap alkalmából idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az online világ veszélyeire pontosan úgy fel lehet készülni, mint a fizikai világ veszélyeire. És nem csak lehet, kell is. Ebben szeretnénk szülőknek, tanároknak és maguknak a gyerekeknek segíteni a TudatosNet videóinkkal is.” – mondta Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.
Fontos beszélni róla, itt érhető el a segítség
A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli idén kiemelten foglalkozik a gyermekek online védelmével és a digitális tudatosság terjesztésével. A TudatosNet videósorozat többek közt az álhíreket, az internetes zaklatást, a biztonságos böngészést és a chat alkalmazások helyes használatát járja körbe, amelyek rövid, látványos animációs kisfilmek formájában szolgáltatnak lehetséges beszédtémát a szülők és a gyerekek közt. Ha emellett bárki kedvet kap további tudásbővítéshez, vagy tesztelné ismereteit a témában, a TudatosNet kvíz oldalon ezt játékos formában megteheti.
