Az idei első negyedévben 1115 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder elemzéséből. Ez több mint 16 százalékos növekedést jelent 2018 hasonló időszakában tapasztalt 959 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban is gyorsult a béremelkedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében ugyanebben az időszakban 5,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi, 4,5 százalékos emelkedéssel.
Ma már szinte minden hazai régióban ezer forint feletti átlagos órabérre számíthatnak a fizikai dolgozók. Ez alól kivételt a Dél-Dunántúli és az Észak-Alföldi Régió jelent, ahol a betanított munkát végzők körében az átlag a 900 és 1000 forint közötti sávban mozog. A szakmunkások azonban Közép-Dunántúlon és és Közép-Magyarországon immár átlagosan 1250-1300 forint körüli átlagos órabérrel számolhatnak.
„A fizikai órabérek átlag feletti emelkedésében komoly szerepet játszik a minimálbér 8 százalékos emelkedése, illetve az a tény, hogy soha nem látott mértékű a betöltetlen álláshelyek száma, így tovább élesedett a vállalatoknak az elérhető munkaerőért folytatott versenye – magyarázza Hamrák Viktor, a a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője. – Egyelőre nem látható komolyabb változás a trendekben, ami azt jelzi előre, hogy az év hátralévő részében is dinamikus bérnövekedésre számíthatunk.”
A BDO Magyarország eközben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2018 első negyedévéhez képest átlagosan 5,2 százalék volt.
„Tavaly ilyenkor 4,5 százalékos bérnövekedést tapasztalhattunk ebben a körben, ami azt jelenti. hogy középvezetői szinten is felgyorsult a bérek emelkedése – mutat rá Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Ha azonban a tavalyhoz képest gyorsuló inflációt is figyelembe vesszük, a reálbéremelkedés nem haladja meg a tavalyi 2 százalék körüli szintet. Nem véletlen, hogy ebben a körben továbbra is magas, 4 százalék körüli fluktuációt mérünk: Egy munkahelyváltáskor ugyanis ez a munkavállalói réteg a tapasztalatok szerint akár 20-30 százalékos béremelést is el tud érni.””
A BDO a felmérés során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Kiderült, hogy a munkaerő megtartása érdekében a munkáltatók a korábbinál nagyobb szerepet szántak a kiegészítő bérelemeknek (bónusz, jutalom, bérpótlékok, stb.), amelyeknek az alapbérhez viszonyított aránya a középvezetők javadalmazásában az egy évvel korábbi 16-ről 22 százalékra emelkedett. Mindez annak is köszönhető, hogy sok munkáltató a cafeteria-elemek adózásának jelentős idei szigorítása ellenére igyekezett fenntartani a cafeteria-juttatások korábbi mértékét.
