Az elmúlt egy évben érezhetően javult a magyarok társas kommunikációjának színvonala az online térben – ezt mutatja a Microsoft legfrissebb, az internetes veszélyeket és azok hatásait vizsgáló nemzetközi kutatása. A hírnév károsítása, a kéretlen szexuális jellegű ajánlatok és a megfélemlítés, zaklatás terén következett be a legjelentősebb javulás Magyarországon. A gyűlöletbeszéd, a félrevezetés és a diszkrimináció ugyanakkor továbbra is hangsúlyosan van jelen az online térben és ezek súlyos, főként lelki ártalmakat okoznak az áldozatoknak.
A Microsoft 32 országra kiterjedő, a kibertér veszélyeit vizsgáló felmérésében, Magyarországon javult a legnagyobb mértékben az online kommunikáció és magatartás színvonala, amelyet az úgynevezett Digital Civility Index (DCI) fejez ki. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 77 pontos indexet 73-ra sikerült javítani, ami 4 pontos előrelépést jelent, hiszen ebben a felmérésben az alacsonyabb érték jelöli a türelmesebb, biztonságosabb, tiszteletteljesebb interakciókat. A válaszokból az is kiderült, hogy a járványhelyzet fejtett ki pozitív hatást az emberek kibertérben mutatott magatartására.
A hazai érték ugyan jelentősen javult, ám Magyarország, és a kiemelkedő javulást elérő országok általában, az évről évre kiadott rangsorban inkább sereghajtóknak számítanak. A jelenlegi 73 pontos indexérték 26-ik pozíciót jelent, így hazánk az alsó szegmensbe tartozik olyan országokkal együtt, mint Svédország (74 pont) vagy Oroszország (80). Globálisan az online megfélemlítés és a kéretlen, zaklató szexuális ajánlatok száma csökkent a legkevésbé az utóbbi időben.
Az online interakciók minősége Magyarországon a hírnév károsítása, a kéretlen szexuális jellegű ajánlatok, valamint a megfélemlítés, zaklatás terén ért el a tavalyi értékekhez képest jelentős, 8, 4 illetve ugyancsak 4 pontos előrehaladást. A hazai válaszadók szerint – a tech vállalatokat, a közösségi médiát és a sajtót is megelőzve – az oktatási intézmények tehetik a legtöbbet az online térben zajló kommunikáció türelmesebbé és biztonságosabbá tételéért, velük szemben mutatkozott meg a legnagyobb bizalom.
A nemzetközi felmérés eredményeit, benne a hazai adatokkal, a Microsoft Magyarország a Biztonságos Internet Napján, 2021. február 9-én, egy online eseményen mutatta be. Elhangzott, hogy a DCI az egész világon jobb lett valamelyest a tavalyi évhez képest: a válaszadók egyharmada értékelte az online interakciókat összességében jónak, a globális DCI pedig 3 pontos javulással a korábbi 70-ről 67-re csökkent. A különösen súlyos érzelmi megrázkódtatásról tanúskodó globális érték 6 ponttal esett vissza, Magyarországon 4 ponttal.
Türelmesebbé tette az embereket a kibertérben a járvány
Négyből egy ember (26%) állította azt, hogy a járvány idején az online interakciók tiszteletteljesebbé, türelmessebbé váltak. A válaszadók kétharmada szerint ennek hátterében az áll, hogy többen siettek egymás segítségére és erősödött az összetartás érzése az emberek között. A válaszokat korcsoportbontásban megvizsgálva az is kiderül, hogy a javulás 80 százalékban tulajdonítható a tizenéveseknek, akik lényegesen pozitívabban ítélik meg a kibertér kommunikációját, mint a felnőttek. Fontos szerepet játszott a pozitív elmozdulásban az is, hogy a válaszadók több mint fele (57%), a millenárisok közel kétharmada (61%) fogadta meg a Digital Civility Challenge ajánlásait, ezért jobban kiálltak magukért a digitális interakciók során és elgondolkodtak egy pillanatig azon, mit feleljenek azoknak, akikkel nem értenek egyet valamiben.
A Microsoft 2017-ben indította útjára a Digital Civility Challenge mozgalmat, amelynek négy fő ajánlása volt:
Tartsd be az aranyszabályt: fordulj empátiával a társaid felé, az online társas interakciók során légy kedves és tisztelettudó!
Tiszteld a különbözőségeket: tartsd tiszteletben mások eltérő véleményét, szemléletmódját, és ha nem értesz egyet valakivel, vagy vitás helyzetbe kerülsz, kerüld a személyeskedést és a támadó hangnemet, gondold át, hogyan viselkedsz!
Tarts egy kis szünetet, mielőtt olyan embereknek válaszolnál, akikkel nem értesz egyet és ne posztolj vagy küldj el olyan tartalmakat, amelyek másnak sértőek lehetnek, árthatnak a hírnevüknek, vagy biztonságukban fenyegethetik őket!
Állj ki másokért és önmagadért! Támogasd azokat, akik kegyetlen bánásmóddal, bántalmazással szembesülnek az online térben, jelents minden olyan tevékenységet, ami veszélyezteti valaki biztonságát, és ments el minden olyan bizonyítékot, ami a nem megfelelő viselkedést igazolja!
„Örvendetes a javulás. Különösen azért, mert a fiatal generáció a változás motorja, és büszkék vagyunk arra, hogy ebben a Microsoft kezdeményezésének is jelentős szerepe van. Nem feledhetjük el azonban azt sem, hogy a korábbi túlnyomóan negatív értékek javulásáról van szó és még mindig sok a tennivalónk ezen a téren” – mutatott rá Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója. Hozzátette: „A Microsoft Magyarország számára fontos misszió, hogy az elmúlt évben tapasztalt pozitív tendencia tartóssá váljon. Szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy mekkora károkat okozhatnak a viselkedésükkel másoknak, és hogy a tiszteletteljes magatartás a kibertérben is legalább annyira elvárt, mint a való világban.”
Ez utóbbira mutat rá a felmérés azon megállapítása, miszerint a netes félrevezetések és csalások, továbbá a gyűlöletbeszéd toplistások lettek a gyűlöletet és a megosztottságot növelő kockázatok közül. Ezek a jelenségek gyakoribbak voltak a megkérdezettek szerint tavaly, mint egy évvel korábban. A rosszindulatú, bántó interakciók következményei jelentősen súlyosbodtak az elmúlt öt évben. Egyre több ember fordul el a közösségi médiától (40%) és számol be személyes reputációja sérüléséről (24%), sokan anyagi károkat is elszenvedtek (23%), a válaszadók 17 százalékának fejében még az öngyilkosság gondolata is megfordult. A válaszokból az is kiderül, mi az a három módszer, ami a legjobb orvosság a zaklatókkal és megfélemlítőkkel szemben: az, ha letiltják vagy jelentik őket (fiatalkorúak egy felnőttnek szólnak), illetve, ha egyszerűen nem veszek róluk tudomást.
A Microsoft Magyarország a gyermekeknek és fiataloknak szóló edukációval, a pedagógusok képzését célzó programok, nemzetközi és magyar kutatások támogatásával, digitális tananyagok fejlesztésével, valamint kormányzati és civil szervezetekkel való együttműködéssel – mint amilyen a Nemzeti Kibervédelmi Intézet – szolgálja a közös célt, a biztonságosabb, emberibb és tiszteletteljesebb online kommunikáció megteremtését.