Nemcsak a kiskereskedelemben, hanem az ipari termelésben is a vártnál rosszabbul kezdődött a második negyedév. A KSH adatai szerint az ipari termelés volumene éves szinten 5,8 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. A tényadat jóval kedvezőtlenebb lett az általunk várt „mindössze” 1,1 százalékos éves visszaesésnél.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az éves index zuhanása annak köszönhető, hogy havi szinten a várt minimális emelkedéssel szemben 2,5 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. A várt konszolidációval szemben tehát a teljesítmény tovább esett a második negyedév kezdetén, ami komoly ellentmondásban van a hazai BMI indexek viszonylag kedvező alakulásával.
A friss statisztikák szerint a cseh ipari termelés is csökkent áprilisban - havi szinten 1,9 százalékkal - ez alapján már sejthető volt, hogy kedvezőtlenebb lehet a magyar ipari adat is. A ma reggel publikált német ipari termelési adatok viszont többé kevésbé „hozták” a várt enyhe havi emelkedést, bár itt sem beszélhetünk nagy áttörésről.
A magyar ipari adatra visszatérve, a részletes bontás egyelőre nem ismert. A KSH gyorskommentárja szerint „a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a legnagyobb súlyú járműgyártásé, valamint a villamos berendezés gyártásáé.” A szerkezetet illetően tehát nincs változás: a járműipar és az akkumulátorgyártás növekedése egyelőre nem tudja ellensúlyozni néhány, valószínűsíthetően energiaintenzív ágazat gyenge teljesítményét.
"Mivel az utóbbi hetekben döntően negatív hírek érkeztek a globális konjunktúra alakulásáról, az ipari teljesítmény áttörése úgy tűnik, még várat magára. A gyenge kiskereskedelmi és a szintén gyenge ipari termelési adat felveti a kérdést, hogy vajon a második negyedévben sikerül-e felemelkedni a három negyedéve tartó technikai recesszióból" – mutatott rá Nyeste Orsolya.