Különleges évfordulót, 75. születésnapját ünnepli az idegtudományok területén működő kilenc orvostudományi társaság közös szakmai lapja, az Ideggyógyászati Szemle/Clinical Neuroscience. A szakfolyóiratot immár 30 éve a Literatura Medica, a LifeTime Media Kft. egészségügyi divíziója gondozza.
A szakfolyóirat az alapítása óta eltelt időszakban nemcsak a tradíciói révén, hanem magas színvonalú szakmai tartalmával is méltán vívott ki elismerést az idegtudományok hazai és nemzetközi művelőinek körében: folyamatosan segítette és segíti új ismeretek, eredmények, szemléletmódok, estetanulmányok bemutatásával a gyakorló neurológusok napi gyógyító-megelőző munkáját.
Az Ideggyógyászati Szemle (ISZ) a magyar orvostudományi szakfolyóiratok közül elsőként vezette be ún. impaktfaktort (a tudományos folyóiratok elfogadottságát jelző mérőszám, amelyet annak alapján határoznak meg, hogy az adott szakfolyóiratban megjelent közleményekre hányszor hivatkoztak más szakmai kiadványban megjelent cikkekben). Az ISZ nemzetközi elismertségének növekedését jól jelzi, hogy a bevezetése óta eltelt időszakban az ISZ impaktfaktora folyamatosan növekszik, jelenleg 0,708, mellyel vezető a magyar nyelvű orvostudományi szakfolyóiratok között.
A jubileum alkalmából a lap szerkesztősége, valamint kiadója szakmai szimpóziummal egybekötött ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A rendezvény fővédnöke prof. Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke volt, aki maga is agykutató.
Megnyitó beszédében Freund Tamás kiemelte, hogy mennyire fontosnak tartja azt a lehetőséget, amit az Ideggyógyászati Szemle teremt a magyar kutatók számára eredményeik anyanyelvükön történő publikálására és ezen keresztül a magyar szakmai nyelv megmaradásához és további fejlődéséhez, valamint az angol nyelvű közleményeken és a nagy tudományos adatbázisokban való megjelenésen keresztül a hazai szakemberek nemzetközi tudományos életbe való integrációjának előmozdításához.
Dr. Rajna Péter professzor, az Ideggyógyászati Szemle korábbi főszerkesztője a jövőbe (is) mutató előadásában szintén a folyóirat fontos szerepét hangsúlyozta a magyar nyelvű publikációk között, valamint a „leggyakoribb, illetve legjelentősebb kórképek új eredményeinek ismertetésében a hazai klinikai gyakorlat minőségének biztosítása, javítása céljából”. Felvetette továbbá, hogy most, mikor a szakma művelői létszám- és időhiánnyal küszködnek, és egyre inkább specializálódnak, az ISZ-nek „erősítenie kell a klinikai idegtudományok tényleges interdiszciplináris és (ellátási) szintek közötti szerepét”. Rajna professzor a rendezvényen életműdíjat vett át, amelyet a szakfolyóiratért egy emberöltőn át végzett munkája elismeréseként ítélt oda számára a szerkesztőbizottság és a kiadó.
Tajti János professzor, az Ideggyógyászati Szemle jelenlegi főszerkesztője felvázolta a nemzetközi elismertség növelésére tett erőfeszítéseket: hogyan került a lap olyan adatbázisokba, amelyek előmozdították a megjelent közlemények minél szélesebb körben történő elérését; az impaktfaktor megszerzését; a DOI bevezetését az irodalmi idézés megkönnyítésére és ezen keresztül a folyóirat tudományos presztízsének növelésére. Tajti professzor még kiemelte, hogy „a lap nemcsak a hazai szakembereknek szól, hanem biztosítja a határon túli, idegtudományok iránt érdeklődők támogatását is”.
Cserni Tímea, a kiadó ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy „erre a különleges évfordulóra sikerült az egyik legnagyobb vállalásunkat teljesíteni: az ISZ elmúlt 75 évében megjelent valamennyi, mintegy 4 500 közleményt digitalizáltuk, így azok már kereshető és kutatható módon, teljes terjedelemben, ingyenesen a szakemberek rendelkezésére állnak a kiadó eLitMed.hu egészségügyi szakportálján”.
