A koronavírus-járvány enyhülése után a legtöbben utazásra, nyaralásra költenének, a BÁV Zálog március végi kutatása szerint a válaszadók 36 százaléka erre fordítana komolyabb pénzt.
A nyaralástól alig maradnak el a lakásfelújításban gondolkodók, ezt 34 százalék említette a tervezett nagyobb összegű kiadások között – írja az MTI. A BÁV Zálog közleménye szerint a lakosság jelentős része a járvány hatására elhalasztott vásárlásait valósítaná meg. A megkérdezettek 23 százaléka lakberendezési tárgyat, ötöde háztartási gépet vagy nagyobb értékű elektronikai eszközt venne. Kisebb, de markáns kör tervez komoly kiadásokat, 15 százalék lecserélné gépjárművét, míg minden tizedik válaszadó ingatlan vásárlását fontolgatja.
A válaszadók 38 százaléka gondolja úgy, hogy már idén fellélegezhet a pénzügyeit illetően, és akár nagyobb kiadást is megengedhet magának. Mintegy 22 százalék arra számít, hogy csak 2022-ben lesz olyan helyzetben, hogy mélyebben a pénztárcájába nyúlhat, és minden ötödik ember szerint erre legalább 2023-ig vagy még tovább kell várnia.
A felmérés eredménye szerint a koronavírus hatására nőtt az a réteg, amelyik igyekszik tudatos pénzügyi döntéseket hozni. A válaszadók csaknem fele tesz azért, hogy visszafogja kiadásait, és megválogatja, hogy mit vásárol, majdnem 40 százalék pedig igyekszik megtakarítani is. A válaszok alapján a pénzügyi tudatosság a nők körében erősebb.
A megtakarításokat illetően jellemzően a hagyományos megoldásokban gondolkoznak az emberek. A legtöbben (33 százalék) készpénzben tartják vagyonukat, ezt követi népszerűségben az ingatlan (31 százalék) és a bankbetét (27 százalék). Államkötvényekkel a megkérdezettek 14 százaléka rendelkezik. A keresőképes lakosság 8 százalékának van könnyen pénzzé tehető értéktárgya, 7 százalékuk pedig részvényekkel rendelkezik. Az emberek 31 százalékának ugyanakkor nincs semmilyen megtakarítása, ez az arány ráadásul a 40-59 évek körében 40 százalék, és ezzel megelőzik még a fiatalabb, 25-39 éves kört is, ahol 31 százalékos ez a mutató.
A válaszadók több mint harmada a családjához fordulna segítségért, ha anyagilag megszorulna. Az emberek negyede a folyószámla-hitelére is támaszkodna, míg 16 százalék a hitelkártyáját használná. Ezen felül az eszköztárukban van a banki hitelfelvétel, a gyorskölcsön lehetősége, valamint az értéktárgyaik eladása vagy zálogkölcsön igénylése is. A BÁV Zálog kutatás adatai alapján a fiatalabb generáció mérlegeli a legtöbb lehetőséget, közte a zálogkölcsönt is, ha pénzügyileg megszorul.
A kutatás a keresőképes magyar lakosságra nézve reprezentatív, március 24. és 27. között végezték 1000 ember megkérdezésével – olvasható az MTI beszámolójában.
