Közzétette a KSH az idei második negyedéves GDP-re vonatkozó gyorsbecslését. A gazdaság éves szinten a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal bővült. A tényadat messze elmaradt a várakozásunktól és a konszenzustól. Negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene, szemben az általánosan várt további bővüléssel.
A részletek egyelőre nem ismertek, a hivatal rövid kommentárja szerint: „A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.” Ebben összességében még nem találunk választ a meglepetés okára, mivel ezek javarészt a kalkulálható elemek közé tartoznak. Feltehetően a korábbi időszakokban a növekedés zászlóshajóinak számító szolgáltató ágazatok teljesítettek általánosan gyengén az április-június időszakban.
„Az első negyedév visszapattanása után váratlan volt a visszaesés a második negyedévben, különösen azért, mert az Eurózóna vélhetően legalább egy enyhe növekedést könyvelhetett el. Előretekintve a mérsékelt inflációs adatok és a kamatkörnyezet folyamatos normalizálódása fontos szerepet játszhat a felívelésben. Az elmúlt időszakban tapasztalt, sokszor kétszámjegyű reálbér-növekedés is támogatja a fogyasztást. Másfelől hazánk fő exportpiacainak gyengélkedése visszatükröződik a magyar ipari termelés visszafogott teljesítményében. Még mindig nincs jele az elektromos jármű értékesítés valódi élénkülésének, ami korlátossá teszi a hazai növekedést. A masszív negatív meglepetést hozó második negyedéves adatok ellenére, az év egészére tekintve eddig pesszimistának számító 2 százalékos növekedési előrejelzésünk összhangban lehet a folyamatok általános alakulásával” - mondta el Nagy János, makrogazdasági elemző
