Új inflációs cél: mindenkinek lesz tennivalója.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2028-tól 0,5 százalékponttal, 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célját és megtartja a most is érvényben lévő plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávot. „Az új inflációs célérték azért nem lép érvénybe azonnal, mert a gazdaságnak alkalmazkodnia kell ahhoz. Továbbá a monetáris politika időhorizontja is ezt indokolja, ugyanis 6-8 negyedévre van szükség ahhoz, hogy a jegybanki eszközök és lépések kifejtsék a hatásukat” – értékelte a jegybanki intézkedést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
A kormányzati nyilatkozatok alapján, miszerint az euróbevezetéshez szükséges maastrichti kritériumokat Magyarország 2030-ra szeretné teljesíteni, szintén lényeges ez a lépés. A kritériumok egyik eleme a magyarországi inflációnak az eurózóna inflációjához való közelítése és fenntartása. Jelenleg az Európai Központi Bank inflációs célja pedig 2 százalék. Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján 2,5 százalékos inflációval az időszak 50 százalékában teljesült a feltétel.
„Ugyanakkor az, hogy a jövőben a jegybank újra hozzányúl-e az inflációs célhoz, nagyban függ a nemzetközi folyamatoktól. Az egyik kérdés például az, hogy a fejlett piacokon hosszabb távon is érvényben maradnak-e a jelenlegi, 2 százalék körüli inflációs célok. Egy tartós energia- és költségsokk ugyanis indokolttá teheti ezek felfelé módosítását” – fogalmazott Németh Dávid.
Sokszereplős feladat
Most a magyar jegybank kiemelte, hogy az infláció csökkentése reálgazdasági kockázatokkal járhat, azaz átmenetileg lassulhat a gazdasági növekedés üteme. Ez abból ered, hogy az alacsonyabb inflációhoz a jegybanknak szigorúbb monetáris politikát kell alkalmaznia.
A szakember szerint nagyon sok múlik azon, hogy a gazdasági szereplők milyen gyorsan alkalmazkodnak az új inflációs célhoz, azaz a bér- és áremeléseknél, illetve a különböző üzleti tervezéseknél hisznek-e abban, hogy az alacsonyabb inflációs pálya megvalósul, és így az árazási stratégiájukban ez visszaköszön.
„A régiós országokban több mint egy évtizede a magyarnál alacsonyabb az inflációs cél, Csehországban például 2, Lengyelországban pedig 2,5 százalék ez az érték. Azt látjuk, hogy az érintett országok felzárkózásában az alacsonyabb inflációs cél nem okozott hátrányt. Sőt, sok esetben gyorsabban tudtak felzárkózni az uniós átlaghoz, mint Magyarország, de ezt természetesen nemcsak az alacsonyabb inflációs cél befolyásolta, hanem más reálgazdasági folyamatok, például a termelékenység is.” Németh Dávid hozzátette: „Az, hogy az eurózónához közelebb lévő inflációs célt tűz ki a jegybank, azt is jelentheti, hogy az infláción keresztül megvalósuló nominális forintleértékelődés szintén visszaszorulhat, amennyiben a célt tartani tudja a jegybank. Ez is egy elköteleződés a stabil árfolyam fenntartása mellett, ezt pedig már az elmúlt másfél évben is képviselte az MNB.”
A szakember egyúttal közölte, az új inflációs célról szóló döntés ráerősít a korábbi várakozásunkra, amely szerint az idei évben inkább már kivárás valószínűsíthető a jegybank részéről; így a mostani kilátások szerint év végéig továbbra is maradhat az 5,5 százalékos alapkamat. Jövőre, amikor jobban körvonalazódik, hogy 2028-ra elérhetővé válhat a 2,5 százalékos inflációs cél, akkor újabb kamatcsökkentési ciklust indíthat a Monetáris Tanács. Így 2027 végére akár 4,5 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta.
