Közép- és Kelet-Európa az egyik leggyorsabban fejlődő digitális piac Európában. Átlag feletti növekedési dinamika, kedvező gazdasági lehetőségek és kulturális környezet teszi vonzóvá a régiót az exportra készülő hazai vállalkozások számára. Viszont az idő sürget.
13%-kal, 48 milliárd euróra nőtt a digitális reklámköltés Európában 2017-ben az IAB Europe kutatása szerint. Az egy főre jutó digitális reklámköltés átlagosan 64 euró, azonban az átlag mögött óriási különbségek vannak.
„A nyugat- és észak-európai országok digitális piacai jóval fejlettebbek, az egy főre eső átlagos digitális reklámköltés többszöröse a közép- és kelet-európainak. A különbséget jól érzékelteti, hogy míg például Romániában 3 euró volt az egy főre eső digitális reklámköltés tavaly, addig az Egyesült Királyságban ennek éppen nyolcvanszorosa, 240 euró” – mondta Szabó László, a Growww Digital online növekedési szakértője.
A CEE régió legerősebb piaca Csehország a maga 60 euró per fős költésével, ami így is alatta marad az uniós átlagnak. Magyarországon 26 euró, Szlovákiában és Szlovéniában egyaránt 23 euró, Horvátországban 11 euró, Szerbiában 4 euró az egy főre eső digitális reklámköltés.
Összehasonlításképpen: Svájcban 211 eurót, Svédországban 186 eurót, Németországban 80 eurót, Franciaországban 78 eurót költenek egy főre a hirdetők átlagosan évente.
Hátrányból előny
„Sok cég még mindig a nyugati piacokban gondolkodik, ha exportról van szó, holott Közép- és Kelet-Európa szomszédos államai sokkal jobb lehetőségeket kínálnak. A régiós piacoknak nagyobb a növekedési dinamikája, mert még nincsenek olyan előrehaladott állapotban, mint a nyugatiak. Emiatt fajlagosan olcsóbbak is, alacsonyabb a belépési küszöb, ami azt jelenti, hogy adott költségkeretből nagyobb piaci részesedést lehet elérni a nyugati országokhoz képest” – tette hozzá Szabó László.
Az IAB Europe adatai szerint legnagyobb ütemben a belorusz (34%), szerb (24%), orosz (22%), cseh (19%) digitális reklámpiacok nőttek 2017-ben. Szintén átlag felett erősödött a szlovén (18%), a magyar (17%) és a román (16%) piac. Átlag alatt bővültek a lengyel (12%), horvát (11%) és a szlovák (4%) piacok.
Számos gazdasági szempont is a régió mellett szól. Közelsége miatt olcsóbb a szállítás, kedvezőbbek a raktározási és a beszerzési árak is, ami mind nagy hatással lehet a vállalkozás versenyképességére. Kisebb a reklámzaj, mint Nyugat- és Észak-Európában, ezért lényegesen kevesebb pénzbe kerül megszerezni egy vásárlót.
Szabó László szerint a gazdasági előnyök mellett a kulturális környezet is a régiós terjeszkedésnek kedvez. Míg Nyugat-Európában meg kell küzdeniük a bizalmatlansággal, így „hendikeppel” indulnak a hazai cégek, a régión belül sokkal nagyobb a bizalom.
Fogytán az idő
A régiós piacok növekedése által kínált lehetőségek kihasználása – még ha hajszálnyival is, de – minden nappal nehezebb lesz. A benne rejlő potenciált ugyanis mások is látják. Szaporodnak a versenytársak, nőnek a hirdetési költségek, lassan emelkedik a belépési küszöb, mígnem elfogy mindaz, ami most még előny. Ezért érdemes minél előbb végiggondolni a külpiacra lépést. Persze ez koránt sem jelenti azt, hogy minden áron.
„Az a tapasztalatunk, hogy azok a cégek lesznek sikeresek külföldön online, akik sikeresen kiaknázták és kimerítették a hazai piacukban rejlő lehetőségeiket. Ekkor a nyereség központja a hazai, a növekedésé pedig a külföldi piac lesz. Azonban számítani kell rá, hogy az új piacok kezdetben jelentős befektetést igényelnek. Sok esetben akár két-három évnek is el kell telnie, hogy megtérüljön a befektetés” – mondta a Growww Digital szakértője.
