Ha mindig érdekelt, hogy milyen volt a II. világháború előtti Budapest, ha sétáltál volna az egykori Kálvin téren, vagy betértél volna a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházba, akkor most egy különleges film segítségével megteheted.
Egy kreatív stúdió keltette életre Budapest eltűnt épületeit, melyek most nem csak fotóként bukkannak fel, hanem a képek filmmé változtak.
A különleges animációs sorozat első részében – többek között – látható a régi Nemzeti Színház teljes pompájában, akárcsak a pesti alsó rakparton a Hungária Nagyszálló, az első, avagy régi Erzsébet híd, a Döbrentei téri Szent Demeter Templom, a Kálvin tér vagy épp a Lloyd-palota, ami a főváros legszebb klasszicista stílusú palotája volt.
De megmozdul a Dísz tér és a Szent György tér közötti területen lévő, 1879-82 között épült Honvédelmi Minisztérium épülete is. Kallina Mór terveinek leghangsúlyosabb eleme az óriási méretű, téglalapra szerkesztett kupola volt, melynek két oldalán állt Szász Gyula, a Háború és Béke allegorikus szobra. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett épületegyüttest 1949-ben rommá nyilvánították, elbontották, s csupán a Honvéd Főparancsnokság épületét tartották meg az első emelet magasságáig. A sorozat egyediségét az adja, hogy ezekről a helyekről most először mozdulnak meg a fotók.
Az Animatiqua stúdió szerint a film legnagyobb különlegességét az a paradox hatás adja, amikor a néző azt érzékeli, hogy mozog a Duna a régi Erzsébet híd alatt, hogy a felhők hol lassabban, hol gyorsabban szállnak, csobog a szökőkút, felbukkan egy kismadár, egy autó vagy épp a Dunán egy hajó. Így egy teljesen más világba csöppen a néző, mintha csak egy álló képet nézne, ráadásul egy olyan korszakba, ahol a legtöbben még nem is éltünk.
„Egy kép felér ezer szóval, egy film felér ezer képpel” – ez az Animatiqua kreatív stúdió mottója, akik álló képekből múltidéző filmet készítettek. Az ötlet Kondacs Andrástól, a stúdió alapítójától származik. „Több, mint 15 éve élek Budapesten és az óta elvarázsolnak az épületek… Nyitott szemmel jártam a várost és feltűnt, hogy vannak szép, na meg kevésbé szép épületek. Azt is tudtam, hogy a II. világháború után alaposan megváltozott a városkép, elkezdtem utána olvasni, és közben megelevenedtek előttem a gyönyörű paloták, terek – mesélte Kondacs András.
Az animációsfilm-rendezőnek ekkor jött az ötlet, hogy egy olyan filmet készítsen, ahol meg tudja mutatni, hogy milyen értékes épületek álltak egykor a ma jól ismert utcákon, tereken. Az első részben, lokáció szempontjából olyan területek lettek kiválasztva, amit mindenki jól ismer. Ahol naponta több ezer ember megfordul, ilyen a Kálvin tér, a Deák Ferenc tér vagy épp a Dunacorso. András nem titkolt célja, hogy a kisfilmekkel az érzelmekre is hatni szeretne.
„A technológia, amivel ez a film készült Magyarországon nem megszokott, általában a hollywoodi filmeknél vannak ilyen trükkök. Egy videóból bármikor tudunk állóképet csinálni, de fordítva ez nem igaz. Egy fényképből videót csinálni már egy komolyabb technikai tudást igényel” – mondta Kondacs András, aki úgy véli inkább a művészi keresgélés volt hosszadalmas, a gyártási fázis már könnyen ment a csapat számára.
A filmek forrásához a Fortepan képeit használták fel, mivel őket találták a legmegbízhatóbb és leghitelesebb forrásnak.
Bár az első film (link a videóról) még csak most készült el, a sorozat következő részéről elárulta a terveket. „A második rész amolyan detektívregény-szerű lesz. Mind zenében, mind dramaturgiájában a detektíves filmek hangulatát fogja megidézni, és lehet majd nyomozni, hogy mi, miért és hogyan tűnt el. A mi célunk nem csak az, hogy szórakoztassunk, hanem, hogy értéket és tudást adjunk” – tette hozzá az animációsfilm-rendező.
„Ez egy sorozat része lesz. Dupla trilógiában gondolkozunk, azaz 2×3 részben, mert nem csak az eltűnt épületeket, hanem az épület részletek – kupolák, lépcsőházak, teraszok – is csodálatosak. Elsőre olyan épületeket vettünk alapul, ami talán a legfájóbb az embereknek” – mondta a rendező.
A film első része december 17-től elérhető az Animatiqua Youtube-csatornáján, valamint a Facebook és a LinkedIn-oldalaikon is.
