A női közösségek szerepe napjainkban, a járványügyi időszak alatt különösen fontos: erre mutat rá a Telenor megbízásából, nőnap alkalmából készült friss kutatás. A 840 nő megkérdezésével készített online felmérés eredményei alapján a kitöltők több mint fele tagja olyan (online vagy személyes) csoportnak, amely kifejezetten nőknek szól.
A legtöbben azért vesznek részt benne aktívan, mert tanácsot és segítséget kaphatnak (60%), de emellett sokan csatlakoznak inspirálódás céljából (42%), vagy mert kapcsolatba léphetnek olyan személyekkel, akik hasonló élethelyzetben vannak, mint ők (40%). A válaszadók 39 százalékának az is kifejezetten fontos, hogy könnyen és gyorsan kaphatnak információt az őket érintő témákról – tehát ha bármilyen kérdés felmerül, elég előkapni a zsebből a telefont és megkérdezni a közösséget.
A válaszadók közel kétharmada 2-5 női csoport tagja, de az esetek negyedében hatnál is több ilyen körben vesznek részt. A legnépszerűbb női közösségek közé tartoznak a barátnői (39%) és az egészség/életmód/sport témájú női csoportok (37%), de emellett kedveltek a háztartási praktikával, hobbikkal, nőket érintő problémákkal, divat-szépséggel, anyai feladatkörökkel és eladással foglalkozó klubok. A kitöltők többsége saját bevallása szerint aktív valamelyik csoportban, vagyis gyakran like-ol vagy szól hozzá egy-egy témához.
A mára már kulcsfontosságúvá vált online női közösségek gyökerét a történelemben kell keresni. „A 19. század közepétől a világ különböző részein a nők, időben máskor, de azonos célokért tüntettek és harcoltak – olyan jogokért, amelyek mára már egyetemes joggá váltak” – mondta el Pető Andrea történész, az MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára, a CEU Demokrácia Intézet kutatója. A világnap ünneplésének hivatalos kezdete 1910-re datálható, amikor Clara Zetkin, politikus és nőjogi harcos a II. Internacionálé koppenhágai kongresszusán a nemzetközi nőnap megtartását kezdeményezte és a javaslatát tizenhét országból érkezett több mint száz nő támogatta.
Hazánkban 1913-ban ünnepelték az első nőnapot. Az elmúlt több mint száz évben minden országnak kialakultak a saját hagyományai és ünneplési szokásai, de a nőnap az egész világon az egymást segítő, támogató női közösségeknek a jelképe és hátországa lett.
Összetartó közösségek
A nők közötti szolidaritás, és az ennek következtében kialakult női szervezetek, legyenek azok teázó körök vagy online csoportok, mind meghatározó elemei a nők szerveződésének. Pető Andrea szerint a nők közötti szolidaritásnak a történelem során sokféle formája alakult ki: a nőegyletektől, a nőket mentoráló formális vagy informális programokig, a nőiskolák alapításától a reproduktív jogokért való együttes küzdelemig. Ezeket mind az egymás iránti, az emberi méltóságért érzett szolidaritás köti össze.
A történész hangsúlyozza, fontos, hogy a nőnap kapcsán ne csak az évi egyszeri ünneplést emeljük ki, hiszen azt, hogy a nemek különbözőségéből kialakult hátrányt a nők képesek orvosolni, éppen a nemzetközi nőnap női szolidaritást segítő ünneplésének, és az évszázados egyenlőségért folytatott harcnak köszönhetjük. „A nők egyenlő jogaiért a nemzetközi nőnapon nem a nőknek kell elsősorban szót emelni, tüntetni és harcolni, hanem mindenkinek, akinek fontos, hogy élhető és emberhez méltó társadalomban éljünk” – fogalmazta meg Pető Andrea.
