A cégalapítások és megszűnések is azt tükrözik, hogy a koronavírus járvány kirobbanása utáni visszaesést követően élénkül a magyar gazdaság. Tavaly a második negyedévben ugyanis – amikor is a járványhelyzet betört az országba – csupán 5041 társaságot hoztak létre, ezzel szemben az elmúlt év utolsó három hónapjában ez megközelítette, míg az idei első negyedévben már meg is haladta a 9000-et – hangzott el az OPTEN és a Bán és Karika Ügyvédi Társulás közös webinárján. Utóbbi adatok ráadásul már felülmúlják a COVID-19 előtti időszak eredményeit is, hiszen akkor egy negyedévre jellemzően 7000-7500 cégalapítás jutott. A cégadatokból kiolvasható átfogó helyzetértékelés mellett a fizetési nehézségekkel küzdő, illetve fizetésképtelen vállalkozások számára mentőövet jelentő 2021-es újdonságokról is szó volt a webináron.
A megszűnések esetében éppen ellentétes tendencia látható. Amíg az elmúlt év április eleje és június vége között 9166 társaság tűnt el a cégnyilvántartásból, addig 2021 első negyedévére ez 4351-re mérséklődött. A számok azt tükrözik, hogy 2020 tavaszától nagyon sokan halasztották a vállalkozásalapítási terveiket, hiszen hirtelen drasztikusan romlottak a kilátások. Mostanra viszont sokkal stabilabbnak érződik a helyzet, s élénkülni látszik a cégalapítási kedv.
A végelszámolások és a felszámolások számának alakulása is érdekes tendenciákat mutat, melyek dinamikája ugyanakkor jóval mérsékeltebb. Az OPTEN az elmúlt év márciusában 841 végelszámolást regisztrált, míg idén ugyanebben az időszakban 629 eljárást számlált a mutató. A felszámolások esetében pedig – ugyancsak márciusi adatokat alapul véve – az eljárások száma a 2020. évi 572-ről 423-ra olvadt. Emellett a kényszertörlések száma szintén csökkenő trendet mutat, hiszen a tavaly áprilisi 1319-ről idén márciusra 46-ra esett. Hozzá kell tenni, hogy ez utóbbi hátterében minden bizonnyal a kényszertörlési eljárások elrendelését korlátozó kormányrendelet húzódik meg, amelyet még az első hullám idején léptettek életbe.
„A számok alapján is látszik, hogy a válság kirobbanását követően egyértelműen megnőtt a cégfluktuáció, csökkent a várható cégélettartam és emelkedtek a kockázatok. Az idei év elejére viszont már egyértelműen visszatért a vállalkozási kedv” – fejtette ki Nagy Edit, az OPTEN értékesítési vezetője.
Új fizetésképtelenségi eljárások a „láthatáron”
„Abban a gazdasági környezetben, amelyet komplett szektorok átmeneti, vagy tartós ellehetetlenülése jellemez, különös apropója van azoknak a változásoknak, amelyeken a fizetésképtelenségi szabályozás aktuálisan keresztülmegy. A fizetésképtelenségi eljárások palettája – a sokak által ismert csődeljárás és felszámolás mellett – két újdonsággal egészül ki: a reorganizációs, illetve a szerkezetátalakítási eljárással. Míg előbbi a veszélyhelyzeti intézkedéscsomag részeként, a Covid-19 által okozott gazdasági tünetek mérséklését célzó, kormányrendeletben szabályozott eljárástípus, addig a szerkezetátalakítás egy a koronavírus megjelenését megelőzően elfogadott, Európai Uniós szintű irányelvre vezethető vissza. Az irányelvet a hazai jogrendszerbe átültető törvény június elején került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. Mindkét jogszabály az átmeneti nehézségekkel küzdő, de alapvetően életképes vállalkozások talpon maradását kívánja elősegíteni” – mutatott rá dr. Nyitrai Tibor LL.M., az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje.
A két új eljárástípus sok hasonlóságot mutat egymással, emellett vannak olyan elemeik, amelyek leginkább az itthon jól ismert csődeljárással rokoníthatók, azzal a markáns különbséggel, hogy az új típusok esetében az érintett vállalkozás eldöntheti, nyilvános vagy nem nyilvános formában viszi végig a folyamatot. Előbbi esetben „RA”, illetve „SZA” toldat kerül bejegyzésre a vállalkozás neve mellé, amely így jelzi, hogy milyen eljárás zajlik a társaságnál.
A cégeknek vonzó lehet ugyan a nem nyilvános forma, hiszen ebben ez esetben nem társul a vállalkozás neve mellé a kötelező bejegyzésből fakadó negatív stigma. Ez ugyanakkor bizonyos szempontból szigorúbb követelményeket támaszt a nyilvános eljáráshoz képest. Ebben az esetben ki lehet választani, hogy mely hitelezőket vonják be az eljárásba, s csak őket értesítik. Velük azonban minden érdemi kérdésben egyhangú döntést lehet csak hozni. A nyilvános folyamat során minden ügyfelet értesítenek, ám egy-egy kérdés megszavazásához elegendő lesz 60 százalékuk egybehangzó szavazata. Minden vállalkozás maga dönti majd el, hogy melyik ügymenet sikeres lebonyolítására lát nagyobb esélyt.
Egyelőre bizonytalan, hogy a vírushelyzet által életre hívott reorganizációs eljárás milyen fogadtatásra lel a gazdasági szereplők körében, ahogyan az is, hogy meddig élhetnek a vállalkozások a reorganizáció eszközével. A Szerkezetátalakítási irányelvet viszont idén nyárig kellett átültetni a magyar jogrendbe: a vonatkozó törvény pedig jövő nyáron lép majd hatályba, így a fentiekben említett, „SZA” toldattal kiegészített cégnevekkel leghamarabb 2022-ben találkozhatunk majd.
„Általános vélekedés, hogy a csődeljárás az évek során nem tudta betölteni a neki szánt, a vállalkozások reorganizációját is elősegítő szerepet, amelyet alátámaszt a csődeljárások tartósan alacsony száma. Jelenleg sokan úgy vélik, hogy az új eljárástípusok megjelenésével a csődkérelmek száma tovább csökken majd” – mondta dr. Nyitrai Tibor.
