Bár az év biztatóan indult, talán kevesen voltak, akik januárban kétszámjegyű ingatlanpiaci növekedést mertek volna jósolni 2021-re. A NAV első három negyedéves adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép éves szinten azonban már a forgalom és az átlagárak 10-15 százalékos emelkedését prognosztizálja idénre. A területi eltérések ugyanakkor jelentősek, sőt esetenként meglepőek. Az OTP Ingatlanpont szakértője a lakáspiaci árváltozás és az aktuális árszint legjeit vizsgálja.
Úgy tűnik, a hazai ingatlanpiac viszonylag gyorsan kiheverte a koronavírus-járvány hatásait és az évek óta előrevetített visszaesés is elmaradt. 2020 első három negyedévével összehasonlítva az idei év első kilenc hónapjában újra kétszámjegyű, országos átlagban 15,9 százalékos (az eladott ingatlanok összetételét figyelembe véve – azaz, hogy idén a csekély áremelkedésű Budapest a tavalyinál nagyobb szeletet hasított ki az összforgalomból – 11 százalékos) áremelkedést regisztráltak. Abban, hogy a lakáspiac ismét szárnyra tudott kapni, döntő szerepet játszott az állami támogatások hatására megnövekvő kereslet és ezzel együtt az árak emelkedése.
Akár háromszoros is lehet a különbség
A héten megjelent OTP Lakóingatlan Értéktérkép 2021/2 adatai alapján, a tavalyi azonos időszakkal összevetve, minden megyében növekedett az eladott lakóingatlanok átlagára 2021 első kilenc hónapjában, ugyanakkor egy év alatt jelentősen változott a rangsor. Míg tavaly Somogy, Tolna és Veszprém megyében emelkedtek 15-33 százalék között az eladott lakóingatlanok átlagárai, addig idén Tolna megye szerezte meg az elsőséget 38 százalékos árnövekedéssel, Nógrád és Zala pedig 25 és 21 százalékos emelkedést könyvelhettek el. Idén a tavalyi hatodik helyezett Békés megye a sereghajtó 4 százalékos áremelkedéssel, Baranya és Bács-Kiskun megyében, illetve Budapesten szintén csupán 4-5 százalékos növekedés mutatható ki.
„A megyék árváltozásait vizsgálva 2021-ben is jellemző a korábbi évek trendje, elsősorban az olcsóbb megyék drágultak nagyobb mértékben. Tolna megye esetében érdemes figyelembe venni, hogy helyi viszonyok között nagyobb lakásprojektek indultak három városban is, ezek hatása egyértelműen megfigyelhető az eladott lakások átlagárának változásában” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az eladott ingatlanok országos átlagára a főváros nélkül 331 ezer, míg Budapestet is beleszámítva 468 ezer forint volt négyzetméterenként. 678 ezer Ft/m2 árral természetesen továbbra is Budapest vezeti az átlagár ranglistát, míg a 19 megyénk közül Somogy bizonyult a legdrágábbnak; akik itt kerestek lakást, azok átlagosan 457 ezer Ft/m2 árral találkozhattak. A tavalyi évhez hasonlóan, mondhatni hagyományosan, a legolcsóbb megye ismét Nógrád, 137 ezer Ft/m2 átlagárral, egyedüliként a 200 ezres szint alatt.
A megyeszékhelyek közül ugyanakkor egyedül Nógrád legnagyobb városában, Salgótarjában emelkedett harminc százalék felett az átlagár (32%), a második helyezett és egyben a legdrágább megyeszékhely Debrecen, ahol 16 százalékos emelkedéssel az átlagos négyzetméterár elérte a 488 ezer forintot.
„Továbbra is Salgótarján a legolcsóbb nagyvárosunk, ahol idén több mint harmadával, két és fél év alatt azonban 84 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok átlagára, elérve a 165 ezer Ft/m2-t. A nógrádi megyeszékhelynél közel háromszor drágább Debrecen elsősége az árversenyben évek óta megkérdőjelezhetetlen, Győr és Székesfehérvár pedig idén ugyancsak átlépte a 450 ezer forintos szintet” – tette hozzá az elemző.
Talán nem meglepő, hogy a legdrágább vidéki térségek idén a Siófoki és Balatonfüredi járások, mindkettő 739 ezer Ft/m2 átlagos árral. Összehasonlításként, tavaly a legdrágább balatoni járások átlagára még 600-650 ezer forint között volt.
A fővárosban a helyzet majdnem változatlan
Budapesten is folytatódik az a több éves tendencia, hogy olcsóbb területek, jellemzően a pesti peremkerületek ára növekedik jelentősebb mértékben, az egyetlen kivétel idén az I. kerület, ami egyben a legnagyobb, 17 százalékos áremelkedést is elkönyvelhette egy év alatt. A budai prémium kerületet a XVIII., XIX., XVI., XVII. és IV. kerületek követik 12-14 százalékos növekedéssel.
A fővárosi árrangsort idén is az V. kerület vezeti, de míg tavaly még hatszámjegyű volt itt az átlagár, addig mára Belváros-Lipótváros tizennégyezer forinttal, elsőként átlépte az egymilliós négyzetméterárat. 902 ezer forintos átlagárral a tavalyi harmadik helyezett I. kerület lépett a dobogó második fokára, megelőzve a II. és XII. kerületeket. Idén a legolcsóbb kerületek a XX. és XXI., 448-459 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. (A hagyományosan legolcsóbb XXIII. kerület adathiány miatt hiányzik az elemzésből.)
Irányítószám-körzetek szintjén vizsgálva az árváltozást, idén 25 százalékkal drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a viszonylag csekély forgalmú 1013-es körzet (az I. kerületi Tabán és Krisztinaváros egy része). A tavalyihoz hasonlóan idén is öt jellemzően kis forgalmú körzetben lépte át az egymilliós szintet az átlagos négyzetméterár. 2021-ben a 1052-es körzet (Belváros északi része) bizonyult a legdrágábbnak, 1,21 millió Ft/m2-es átlagárral.
„Az ingatlanok reálára immár 8 éve növekszik és továbbra sem látszik olyan kockázati tényező, ami 2022 végéig biztosan fordulatot hozhatna a piacon. Akit a túl hosszúnak vélt drágulási periódus tart vissza a vásárlástól, annak megnyugtató példa lehet, hogy akár csak három éve is, az akkor már ötödik éve tartó áremelkedés után Pest perem kerületeiben nyélbe ütött lakásvásárlással mára átlagosan 40 százalékos, tatabányai vagy miskolci befektetéssel 60 százalékos, netán salgótarjáni vásárlással 80 százalékos nyereséget lehetett elkönyvelni. A pillanatnyi árszintet tehát csak historikus távlatból visszatekintve tudjuk igazán helyén értékelni. Mindenesetre a megváltozott vásárlói preferenciák, a járvány következtében felértékelődött lakhatás minősége, a kedvező hitellehetőségek és az inflációs félelmek hatására a forgalom bővülésére számíthatunk, és a két évvel ezelőtti szintet megközelítve az adásvételek száma 2021-ben elérheti a 155 ezret” – zárta gondolatait Valkó Dávid.
