„A magyar nyaralók 85 százaléka belföldön pihent 2021-ben, és csupán 5 százalékuk repült külföldre nyaralni. Noha elsőre azt hinnénk, ez a pandémia hatása, jó, ha tudjuk, hogy a magyarok nyaralási szokásai már a pandémia előtt is hasonlóak voltak” - meglepő számokról, nyaralási trendekről és a jövőről beszélt Szigetvári József, a Szallas.hu vezérigazgatója a Logiscool interjújában.
Meghökkentő számokkal nyitotta a beszélgetést Szigetvári József: „Noha Budapestről azt gondolhatnánk, hogy a magyarok nagy része külföldre megy nyaralni, ez közel sincs így. Magyarországon az emberek 60 százaléka tud fizetős szálláshelyet igénybe venni a nyaralásához. Ezen nyaralások 85 százaléka belföldön történik, és a maradék 15 százalék megy külföldre. 10 százalékuk inkább a környező országokat részesíti előnyben: autóval is elérhető desztinációkat választ, és csupán 5 százalékuk választja a drágább, repülővel megközelíthető, távoli nyaralási helyszíneket.”
A Szallas.hu vezérigazgatója azt is kiemelte, hogy a 2008-as válság és a mostani pandémia is komoly nyomokat hagyott a magyar turizmuson, de nem csak negatív értelemben. „Az utazási szegmensben elkezdődött egy digitalizáció, mert pénzt, energiát akarnak spórolni. Ez a folyamat természetesen azóta sem állt meg, érezhetően nő a bizalom a digitalizációval kapcsolatban. Ma már a vendégek ritkán hívják fel a szállásadót, hogy megérkezett-e a foglalás. Elhiszik, hogy ha a platform azt mutatja, hogy a foglalás él, akkor az úgy is van.”
Az elmúlt időszakban érthető módon átalakultak a nyaralási szokásaink. Sokan kényszerből maradtak itthon, de ennek köszönhetően felismerték, hogy Magyarország bizonyos részei fantasztikusak, számtalan kincsünk van. Ebből sokat profitáltak azok a rejtett települések, amik eddig nem voltak rajta a turisztikai palettán. A jelenlegi helyzet emellett létrehozta a „home office + kikapcsolódás”, vagyis a munka és nyaralás kevert egyvelegét. Akik irodai munkát végeznek megtehették, hogy ezt akár ne a lakásukból, hanem például egy balaton-felvidéki vendégházból tegyék. Ez a pandémia előtt nem volt jellemző ilyen arányban, de valószínűleg utána is megmarad.
Az emberek arra is rájöttek, hogy az utazás mekkora kincs. Ha a nyaralásban megélt mikroélményeket elveszítjük, érzelmi és mentális szinten is hihetetlen deficitünk lesz a következő évre. Ezt sokan megtapasztalták. Így azok az utazók, akik eddig csak külföldre mentek, továbbra is terveznek külföldi utazást, de most már az országon belül is gondolkodnak: helyi lokációkat választanak egy-egy hétvégére. Nő a belföldi utazás jelentősége, volumene.
A várható – akár távoli jövő – kapcsán a szakértő kiemelte, hogy egyre több digitalizáció kerül a valós térbe, és egyre több valóság a digitális térbe. Gondoljunk csak a szállodák dinamikus árazási rendszerére, amely mesterséges intelligencia alapú, és ami automatikusan növeli a szállás árát, ha sokan foglalnak, és csökkenti, ha kevesen. A digitális térben pedig például a virtual reality (VR – virtuális valóság) technológiával egyre valóságosabbnak érzékelhetünk akár egy online tengerpartot. De a kettő véleménye szerint nem fog összemosódni. „Nem hiszem, hogy a VR bármikor át tudja venni a valós, fizikai élmény helyét. Többek között azért sem, mert ma már nagyon sok digitális eszköz vesz minket körbe a hétköznapokban. Így a nyaralás alatt szeretjük, ha az online jelenlétünket csökkenthetjük, megélve, hogy milyen, amikor a vízparton (legyen az tó vagy tenger) valódi hullámok mossák a lábunkat. És a VR-nak is lesz helye, de az egy másfajta, inkább játékos feltöltődést ad majd. Mindkét terület elképesztő gyorsasággal fejlődik, de inkább partnerek, mintsem versenytársak lesznek.”
A Logiscool gyermekeknek programozást oktató iskolahálózat interjúsorozatában izgalmas szakértőkkel beszélgetnek aktuális témakörökről. A cél, hogy bepillantást nyerhessünk a kulisszák mögé, valamint a digitalizáció és az adott terület kapcsolatáról minél többet tudhassunk meg.
