A Duna House becslése szerint februárban tovább élénkült a lakáspiac forgalma, így januárhoz képest 27,5 százalékkal több, 13 793 darab ingatlantranzakció valósult meg. Ugyan 2021 februárjához képest 5 százalékos korrekciót mutat ez az adat, ám a 2020-as adatokhoz viszonyítva 5 százalékkal nagyobb forgalmat támaszt alá. A Duna House keresletindexe februárban 99 ponton állt, azaz havi összesítésben a vevői érdeklődésben és a tranzakciókban sem látszódott még a hónap végén kitört orosz-ukrán háború hatása. A pontosan még nem látható humanitárius és gazdasági változások eltérő hatással lehetnek az ingatlanpiac egészére, de az első hetek tapasztalatai egyelőre nem mutatnak szélsőségesen kilengő értékeket az ingatlanközvetítő vállalat tapasztalatai alapján. Tranzakciószám és kereslet tekintetében így a hosszabb márciusban még a februárinál is aktívabb piaccal számolnak a szakemberek, bár a fentebb említett okok miatt a várakozások kevésbé biztosak.
A hitelpiacon januárhoz képest csökkent a volumen, de még mindig a vártnál erősebb volt az év második hónapja. A Duna House Pénzügyek piaci becslése alapján 93 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott hazánkban, ami az eddigi legerősebb február az elmúlt években. Az MNB jelentése alapján 2020 azonos időszakában 75,2, 2021-ben pedig mindössze 69,2 milliárd forintos hitelvolumennel zárt a piac, amely az utóbbi évhez képest 34%-kal teljesített jobban idén februárban. A következő időszakban a gazdasági helyzet és a kamatemelési ciklus várhatóan érezteti majd hatását a folyósított jelzáloghitelek volumenében és a beadott igények számában is.
Budán a 700-800 ezer forint közötti, illetve a 900 ezer forint feletti négyzetméteráron elkelt lakások voltak többségben – de utóbbi kategóriából került ki a pesti oldalon értékesített legtöbb ingatlan is. Pesten továbbra is kiegyenlített kereslet mutatkozik az értékesített lakások árának szempontjából, habár tavaly februárhoz képest háromszorosára nőtt a 70 milliónál drágább otthonok aránya. Budán ugyancsak 70 millió forint feletti értékben vásároltak a legtöbben (29%), de jelentősen megemelkedett a 40-50 millió forintos lakások részesedése. Ez fordítottan arányos a preferált lakásmérettel, ugyanis mindkét városrészben inkább a 80 négyzetméternél kisebb ingatlanok voltak többségben.
A főváros agglomerációjában is a legdrágább árkategóriában realizálódott a tranzakciók nagyobb aránya (31%). Négyzetméterár vonatkozásában, míg tavaly a tranzakciók 21%-a 250 ezer forint alatt realizálódott, idén az érdeklődők 30%-ban 600 ezer forint feletti áron vásároltak. Nyugat- és Kelet-Magyarországon továbbra is a 250 ezer forintos négyzetméterár alatti ingatlanok voltak a legkelendőbbek februárban. Összességében pedig jellemzően 40 millió forint feletti összeget fizettek ezekért az otthonokért a vidéki vevők.
A februárban értékesített panelekért keleten átlagosan 364, nyugaton 410 ezer forintot fizettek négyzetméterenként. A fővárosban az átlagos négyzetméterár már 700 ezer forint körül alakult a paneleknél és a téglalakásoknál is. A vevői alku mértéke a tavalyihoz képest a felére csökkent a belvárosban. A kerületek között ismét Angyalföld volt a legnépszerűbb, amit Erzsébetváros követett, Zugló pedig visszaszorult a 3. helyre.
Februárban országos szinten egységesen a jó állapotú ingatlanok iránt volt a legnagyobb az érdeklődés (37-42%). Nyugat-Magyarországon volt a legmagasabb (13%) azon vásárlók aránya, akik felújítandó otthonra szerződtek. A fővárosban és vidéken egyaránt, továbbra is a befektetési céllal történő vásárlás volt a legfőbb vevői motiváció, átlagosan közel 52, illetve 26 millió forintot költöttek ilyen típusú ingatlanokra idén februárban.
