A következő hónapokban az inflációs környezet, az ellátási nehézségek és az ukrajnai háború ellenére sem várható jelentősebb visszaesés a régió divat webáruházainak forgalmában – derül ki a Glami kuatásából. A nemzetközi felmérés alapján a fogyasztók többsége az eddig tapasztalt áremelkedést csak kismértékű drágulásnak tekinti, és idén legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly.
A Glami.hu online divatkereső Fashion (Re)search piackutatási projektjének kilenc európai országban készült felmérése szerint az infláció, az energiaválság, az ellátási zavarok és a geopolitikai bizonytalanság egyelőre nincsenek jelentős hatással a közép- és kelet európai divatcikk-vásárlási szokásokra, illetve 2022-ben nem várható jelentős visszaesés a fogyasztói igények terén.
A többség legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly
A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon 2022-ben az válaszadók 70 százaléka nem tartja indokoltnak, hogy kevesebbet költsön öltözködésre és divatra, mint a tavalyi éveben. Ennek oka, hogy a fogyasztók 76 százaléka ugyan érzékeli az általános árszínvonal emelkedését, de 46 százalék ezt csak kismértékű drágulásnak tekinti.
A kutatás szerint emellett 20 százalék azoknak az aránya, akik 2022-ben kevesebbet és 23 százalék azoké, akik többet terveznek divatra költeni. Azok közül, akik idén kisebb összeget szánnának ruházkodásra, 76 százalék továbbra is a megszokott árkategóriában gondolkodik, csak kevesebb termék megvásárlását tervezi, 14 százalék pedig inkább az alacsonyabb árszegmensből válogatna.
Azok közül, akik növelnék a divatra szánt kiadásaikat, legtöbben több, vagy magasabb árkategóriájú ruhát szeretnének vásárolni (41%), 33 százalék magasabb árkategóriában, de kevesebb árucikket vásárolna, 17% pedig ugyan annyit vásárolna, mint eddig, de inkább a magasabb árkategóriából választana.
Nemzetközi összehasonlításban Bulgáriában (51%), Csehországban (44%) és Szlovákiában (43%) vannak a legtöbben, valamint Görögországban (17%) és Horvátországban (16%) a legkevesebben, akik idén növelnék a kiadásaikat.
Vegyesen reagálnak a fogyasztók az ukrajnai helyzetre
A kutatás arra is rákérdezett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus befolyásolja-e valamilyen formában a vásárlási szokásokat. A magyar válaszadók 51 százaléka válaszolta, hogy az ukrán-orosz háború nem volt hatással a divatcikk vásárlási szokásaira, 36 százalék viszont változtatott fogyasztói magatartásán.
Az utóbbi csoportból a legtöbben (53%) kevesebbet fognak költeni, mivel így pénzt tudnak megtakarítani arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna, 21 százalék azért költ kevesebbet, mert zaklatott állapotban van a kialakult helyzet miatt, 9 százalék pedig azért költ kevesebbet, hogy inkább jótékony célokra fordíthassa a különbözetet.
A válaszadók 14 százaléka a háború okozta további áremelkedésektől tartva növelte a divatcikkekre szánt összeget. A vizsgált piacok közül a legérzékenyebben a görög lakosság reagált, ahol válaszadók 47%-a mondta, hogy a háborús helyzet miatt át kellett gondolnia, hogy mennyi pénzt szán divatcikkekre, és 71% tervezi a kiadásainak csökkentését arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna.
A divatkereső év elején megjelent elemzése szerint 2021-ben Magyarországon az online értékesítés közel 23 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, és az e-kereskedelem teljes divatkereskedelemben való részesedése 19,7 százalékra emelkedett.
