Bár a többségnek nagyon fontos a fenntarthatóság, meglehetősen keveset tudnak a magyarok az uniós karboncsökkentési célokról: mindössze 23 százalék mondta azt, hogy tisztában van az irányelvekkel – derült ki a K&H kutatásából. A felmérés szerint egyébként valamivel többen vannak azok, akik szerint az orosz-ukrán konfliktus miatt fokozni kell a fenntartható, megújuló energiaforrások használatát. 72 százalék szerint pedig a jelenlegi helyzet inkább felgyorsítja majd a fenntarthatósági törekvéseket.
A 18-65 éves magyarok többsége, 60 százaléka mondta azt, hogy nagyon fontosak számára a különböző fenntarthatósági törekvések, és még többen – 65 százalék – tartja elengedhetetlennek, hogy a vállalatok fenntarthatóan működjenek. A fenntarthatósági fogalmak jelentésével azonban már jóval kevesebben vannak tisztában – derült ki a K&H fenntarthatósághoz kötődő attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából.
„Egyre többször kerülnek elő olyan fogalmak mint például az ökológiai lábnyom vagy a karbonlábnyom, és az ezekhez kapcsolódó céges vagy éppen uniós vállalások. A kutatásból az derül ki, hogy a többség azonban nincs tisztában ezeknek a pontos jelentésével. A karbonlábnyom jelentését például csak a megkérdezettek mindössze 28 százaléka érti a saját bevallása szerint” – mondta Suba Levente a K&H fenntarthatósági vezetője.
A karbonsemlegesség kérdése pedig egyre aktuálisabb, az EU célja ugyanis, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse (az 1990-es szinthez képest) karbonkibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemlegessé váljon. A kutatás szerint az EU karboncsökkentési, illetve karbonsemlegességi célkitűzéseivel a lakosság mindössze 23 százaléka van tisztában. A kutatásból az is kiderül, hogy míg a fiatalok 28 százaléka tud az uniós célkitűzésekről, a 30-39 és az 50-65 évesek körében ez az arány a legalacsonyabb, 20-21 százalékos, a 40-es korosztály körében pedig az átlagnak megfelelő (24 százalékos).
A legjelentősebb eltérés az iskolai végzettség alapján szembetűnő: míg a felsőfokúaknak csak az ötöde nem hallott erről, addig a középfokú és az alapfokú végzettségűek 37, illetve 46 százalékának nincsenek erről ismeretei.
A felmérésből az is kiderül, hogy az orosz-ukrán konfliktushelyzet fényében mit gondolnak a megkérdezettek a megújuló energiaforrásokról és a fenntarthatósági törekvésekről. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a konfliktus inkább felgyorsítja, semmint lassítja a különböző fenntarthatósági és karbonsemlegességi törekvéseket.
A többség (58 százalék) szerint a kialakult helyzet miatt fokozni kell a fenntartható, megújuló energiaforrások használatát, és ennél kevesebben – 42 százalék – gondolják úgy, hogy vissza kell térni a gyorsan elérhető, hagyományos, fosszilis energiaforrásokhoz.
Suba Levente szerint azonban mindkét kérdés esetében magas – közel 50 százalékos – a tanácstalanabb, inkább középre húzó álláspontot képviselők aránya.
