A 2022. február 24-én kitört ukrajnai háború alapjaiban változtatta meg a Kelet-Európában élők életét és biztonságérzetét. A fegyveres konfliktus sokak számára okoz bizonytalanságot, melyet nem csak a háború által közvetlenül sújtott területeken - bár elvitathatatlanul az ott élők a legnagyobb elszenvedői -, de a környező országokban is egyre többen érzékelnek – állapítja meg elemzésében az UM.
Az UM hét országban - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország - készített felmérést, melyben megvizsgálta, hogy milyen hatással van a háború a fogyasztókra, a márkákra és a nagyvállalatokra. Az eredmények alapján kirajzolódni látszanak olyan folyamatok, melyekre a kommunikációs és az üzleti tervezésben is jelentős hangsúlyt kell fektetni.
A kutatásból kiderült, hogy a háború az egész régió számára megterhelő és számtalan aggodalmat szül. Azonban az, hogy ez milyen intenzitású és hogy milyen további félelmeket idéz elő, eltérő az egyes országokban. A lengyelek érzékelik leginkább a mentális jóllétük romlását, de ugyanígy nyilatkozott a magyarok több mint fele.
A háború miatti szorongás az élet több területén megjelenik, az egyes fogyasztói szegmensekbe vetett bizalom hónapról hónapra fokozatosan csökken, de ennek más-más okai vannak a régió egyes országaiban. A magyarokat a saját anyagi és a nemzeti gazdasági helyzet aggasztja leginkább. Mindez nem csak a mentális és fizikai jóllétet befolyásolja, hanem azt is, hogy mit és hogyan vásárolnak a fogyasztók.
Bár a kiskereskedőkkel szembeni bizonytalanság magas, a kiadások csökkentése egyelőre még nem került előtérbe. A magyarok 30%-a számolt be arról, hogy a közeljövőben tervezi mérsékelni a vásárlásait, 60% szeretné azokat szinten tartani. Mindez illeszkedik a V4-es átlaghoz. Van azonban néhány olyan terület, ahol már most is várható negatív irányú változás.
Ezek a kiadáscsökkentések egyelőre a nem kritikus területen jelentkeznek, de a háború és az infláció előrehaladtával a mindennapi fogyasztási cikkekben is megmutatkozhatnak.
Az ukrajnai helyzet a médiafogyasztásunkra is jelentős mértékben hatott. Alapvetően megnövekedett a hírfogyasztással töltött idő és az egyes platformok használata is.
A válaszadók 32%-a gyakrabban olvas híreket, 27%-uk többet használ közösségi médiát és 19%-uk gyakrabban néz híradót. Mindennek fényében még fontosabbá válik a helyes kontextusban való megjelenés.
A fenti megállapítások részei egy nagyobb képnek. A UM szakmai műhelyében készült elemzés kitér arra, hogy milyen elvárásokkal kell szembesülni a márkáknak és, hogy mindez hogyan hat az üzleti tervezésre. Azt is megvizsgálja, hogy milyen módokon vonódnak be maguk a fogyasztók a segítségnyújtásba és milyen közép-hosszútávú következményekkel kell szembesülniük. A teljes elemzés itt érhető el.