Az uniós jogalkotás további ösztönzést adhat a befektetők számára, hogy azok gyakrabban részesítsék előnyben a transzparensen, fenntartható elvek szerint működő vállalatokat, üzletágakat. Egy befektetés értékállóságának megőrzése érdekében a tranzakció előtt célszerű megfelelő szakmai háttér bevonásával áttekinteni, hogy a céltársaság mennyire transzparens és mennyiben felel meg ténylegesen az ESG követelményeknek – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie ügyvédi iroda.
Az ESG keretrendszer elősegíti, hogy a társaságok (ideértve különösen azokat a társaságokat, amelyeket értékesíteni kívánnak, vagy további befektetők bevonását tervezik) a működésüket tudatosabban és átláthatóbban szervezzék meg. Ez a megközelítés elősegítheti a hosszú távú befektetések előnyben részesítését olyan vállalatokba, amelyek elkötelezettek a fenntartható működés biztosítása mellett.
Előrébb sorolódnak az ESG terén jól teljesítő vállaltok
A Taxonómia-rendelettel az Európai Unió komoly lépéseket tett afelé, hogy a környezetvédelem (pl. éghajlatváltozás elleni küzdelem, energiahatékonysági szempontok), a társadalmi hatások (pl. munkavállalók helyzete, diverzitás, inkluzívitás) és a jó vállalatirányítás (pl. környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése a tulajdonosok által) szempontjai minél inkább előtérbe kerüljenek a befektetési döntések meghozatala során. Az uniós jogalkotás mellett az ESG szempontok egyre jelentősebb érvényesülésének köszönhetően már a háború kirobbanását megelőzően is megfigyelhető volt, hogy egyes befektetők fokozatosan csökkentették kitettségüket az ESG mutatóknak kevésbé megfelelő szektorokban – például a fegyvergyártás, az alkoholtermékek árusítása, a szerencsejáték, a dohányipar, illetve a nukleáris energia területén –, míg egy ezzel ellentétes folyamat eredményeként egyes napelemes vállalkozásokat ugyanezen szempontok alapján több tízéves olajvállalatoknál is magasabbra értékeltek.
Európai uniós szinten az NFRD irányelv határozza meg az egyes közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő nagyvállalkozások közzétételi kötelezettségeit. A törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén ezek az egységek, illetve anyavállalataik kötelesek nem pénzügyi kimutatásban beszámolni a vállalkozás környezetvédelemmel, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikájáról, ezen politikák eredményéről, illetve arról, milyen kockázatokkal jár, ha nem felelnek meg az ESG szempontoknak. Egy nem pénzügyi jelentésben feltüntethető egy társaság arra vonatkozó adatai, hogy a munkavállalók között milyen arányban találhatók nők, illetve milyen mértékű az etnikai sokszínűség, de azt is ebben a jelentésben részletezheti a társaság, hogy a férfi és női munkavállalók fizetésében milyen mértékű különbségek vannak (ha vannak), vagy nincsenek. A társaság által eszközölt olyan befektetésekről is tájékoztatást kell adnia a nem pénzügyi jelentés keretében a társaságnak, amely hozzájárul egy fenntarthatóbb környezet kialakításához. Emellett a társaságok kötelesek nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat is alkalmazni üzleti tevékenységeik bemutatására.
A Taxonómia-rendelet értelmében az olyan vállalkozások, amelyek kötelesek nem pénzügyi információkat is közzétenni, arról is be kell számoljanak, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez.
Az Európai Parlament és a Tanács által jóváhagyást követően a tagállamoknak fel kell készülniük a CSRD irányelv rendelkezéseinek átültetésére is, amely tágítani fogja azon vállalatok körét, amelyek kötelesek a működésükkel összefüggő nem pénzügyi információkat közzétenni. Így a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeken túl közzétételi kötelezettség fogja terhelni például az egyes kis- és középvállalkozásokat, bankokat, vagy biztosító társaságokat.
A transzparencia mellett fontos az ellenőrzés is
A befektetőket kereső vállalatnak érdekében áll, hogy a jogszabályi követelményeken felül transzparens módon közzétegye fenntarthatósággal kapcsolatos adatait is. Ez nem csak bizalmat ébreszthet a potenciális befektetőkben, hanem lehetővé teszi a vállalatok ESG szempontú értékelését is, ami olyan befektetőket is bevonhat, akik kiemelten fontosnak tartják ezeket a tényezőket. Legyen szó akár magántőkealapról, akár egyéb befektetőről, jól látszik, hogy az ESG szempontok értékelése egy-egy felvásárlást megelőzően egyre komolyabb jelentőséggel bír, főleg ha a céltársaság egyébként nem transzparens a fenntarthatósági adatait illetően.
„A tranzakciót megelőző felmérés során a pénzügyi tanácsadók mellett kiemelt szereppel bírnak a jogi tanácsadók. Egy jogi átvilágítási ellenőrzés lefolytatása során a társaság eszközeiből, szerződéseiből és dokumentációjából még az adásvételi szerződés aláírását megelőzően fontos, hogy időben észleljék, ha greenwashing esete áll fenn, vagyis, ha a társaság jobb színben igyekszik feltüntetni magát ESG szempontból, mint amilyen valójában a dokumentumok alapján. Ez nem csak jogi kockázatokat hordozhat magában, de a befektetés értékét is jelentősen csökkentheti” – mondta dr. Orosz Dániel, a Baker McKenzie ügyvédi iroda szenior ügyvédje.
