Most már sehol nem húzzák fel a szemöldöküket a boltosok, ha a telefonomat, netalántán az órámat érintem oda a fizetésnél a terminálhoz – mondta el Mondovics Péter az mmonline.hu-nak adott interjúban. A Mastercard marketing menedzsere beszélt arról is, hogy Magyarország miért az elhagyott kosarak országa, mikor tűnhetnek el az életünkből a műanyag bankkártyák és hogy a legtöbben honnan indítják az online vásárlást.
- Hány év még szerinted, mire a plasztik kártya teljesen eltűnik?
- Jó kérdés. Lehet kettő, öt, tíz vagy húsz - ez függ a teljes fizetési iparág digitalizációs ütemétől, no meg attól, hogy az emberek mennyire merik elengedni a fizikai dolgokat. Az én véleményem az, hogy a bankkártya, mint megbízható elektronikus pénzügyi eszköz a jövőben is létezni fog. Nem lesz többé plasztik, csak egy környezetbarát digitális, virtuális kártya a telefonunkban. Vagy az óránkban. Esetleg a gyűrűnkben. Ezzel párhuzamosan a mi szerepünk, mint kártyatársaság is átalakul: kevesen tudják, hogy mi valójában nem bocsátunk ki kártyákat és nem is fogadunk el kereskedőknél kártyás fizetést – mi az egész ökoszisztémán belül egy közvetítői szerepet játszunk, nevezetesen azt, hogy az adott fizetés országhatártól, időponttól vagy bármilyen külső tényezőtől függetlenül biztonsággal végbemenjen. Ez a jövőben nem fog változni, legfeljebb a csatornák bővülnek ki – de a cél ugyanaz: legyen a fizetési élmény jó és biztonságos.
- Hatalmasat fejlődött a digitalizáció és a digitális fizetés a COVID alatt. Nem félsz, hogy megtörik a lendület?
- A GKID legfrissebb eCommerce piaci körképe szerint jelenleg hazánkban a teljes retail forgalom picivel több mint 10 százaléka a történik elektronikus csatornákon. Ez első pillantásra - különösen a fejlődési ütemet tekintve - nagyon klassz, de még mindig elmaradunk az európai 19 százalékos átlagtól. Ha ebben a szegmensben tudjuk növelni a kártyás előre fizetés arányát, az jobb ügyfélélményt eredményez, hosszú távon pedig fehérebb gazdaságot, kiszámíthatóbb működést. Amit a COVID alatt láttunk, az a már múltban megkezdett digitalizációs trendek gyorsulása. A bezártság alatt rá voltunk kényszerítve arra, hogy bizonyos dolgokat digitálisan intézzünk – ezek egy része marad, más része viszont visszatér a digitálisból a fizikai térbe. Jó az étel házhozszállítás, meg is van a helye az életemben, de azért szeretnék havonta minimum egyszer elmenni étterembe, mert az ad igazi élményt. A digitalizáció még inkább a telefonunkhoz láncolt minket. Ma már gyakorlatilag bármit rendelhetünk rajta keresztül és bármit el is intézhetünk. Sokat beszélgettünk arról a banki partnerekkel, hogy a bankolást alapvetően írhatja át ez a hullám: a régebbi generációk számára természetes volt a bankfiókba járás, azonban a mai fiatalokat (és a kevésbé fiatalokat) egyre nehezebb beterelni oda: alap elvárás az, hogy a banki kapcsolat a bankfiók helyett az app store-ból elindítható legyen.
- Milyen hatással van ez a mobilhoz kötés a fizetésekre?
- Most már sehol nem húzzák fel a szemöldöküket a boltosok, ha a telefonomat, netalántán az órámat érintem oda a fizetésnél a terminálhoz. Nagyon sokat tettünk ezért a banki partnereinkkel, éppen ennek köszönhető, hogy az MNB legfrissebb statisztikái szerint több mint másfél millió kártya van már beregisztrálva az Apple Pay vagy a Google Pay szolgáltatásokba. A webes fizetés is átalakul: az, hogy az online fizetés is olyan akadálymentes legyen, mint a fent említett mobilos fizetési módok, mára alapelvárás. Tavaly a Fizetési Élmény Riportban pont ezt feszegettük: Magyarország az elhagyott kosarak országa, a megkérdezettek 90 százaléka hagyott már abba fizetést az online kereskedőnél, mert nem volt jó vagy bizalomgerjesztő az oldal. Az a kereskedő, aki nem tesz ez ellen, jelentős üzletet veszíthet. Ugyanígy alapelvárás a gyors és transzparens működés; az, hogy mobilról akár két villamosmegálló között meg tudjam venni a mozijegyemet aznap estére, fizetéssel együtt.
- A tavalyi Fizetési Élmény Riport címe az volt, hogy „Ha szabad a kezünk, rendelünk”. Ezt hogy értettétek?
- Tényleg mindig ott van a kezünkben a mobilunk. Játszunk, tiktokozunk, chatelünk, olvasunk, otthont irányítunk, megörökítünk és bármit igen gyorsan el tudunk intézni. Ezt kihasználva a magyarok meglepőbbnél meglepőbb helyzetekben vásárolnak: az ágyban fekve vásárlás vezeti a rangsort, az online vásárlók majdnem 60 százaléka volt, hogy innen vásárolt. A következő legnépszerűbb helyzet a TV nézés, innen már az emberek 52 százaléka, míg munkahelyen munkaidőben 45 százaléka intézett már vásárlást. A válaszadók 17 százalékánál pedig előfordult már, hogy a mellékhelyiségből vásárolt online. Ráadásul az, hogy milyen helyzetben vásárolunk összefügg azzal, hogy mit vásárolunk. Például a fürdőszobából, vagy a mellékhelyiségben eltöltött idő alatt legtöbbet háztartási termékeket veszünk, a gyerekekkel való foglalkozás közben pedig a játékok vásárlása a leggyakoribb. Alkoholos befolyásoltság alatt pedig többször jut eszünkbe intim segédeszközt venni, mint könyvet. És ez miért fontos? A szolgáltatások UX-ének nagyon jónak kell lennie, egyszerűen nincs lehetőség a hibázásra. Minden élethelyzetben működnie kell, egyszerűen, szinte láthatatlanul. Különösen a fizetésnél.
- Idén változott valami?
- Igen, picit kevesebben rendeltek a wc-ről. A többi nagyjából maradt.
- Már nem csak alkalomszerűen vásárolunk online, hanem szinte ez az új norma. Még inkább ez várható?
- Szerintem már közép távon eltűnik ez az fizikai – digitális világ közötti különbség. Az emberek nagy része nem úgy kel fel, hogy ma online fogok vásárolni és kártyával fogok fizetni. Csak egy feladatot szeretne megoldani, a lehető legkevesebb energiabefektetéssel, a leghatékonyabban. Általában a legjobb ügyfélélmény és a legbiztonságosabb megoldás nyer. Simán lehet, hogy a közeljövőnk már a hibrid folyamatokra épül majd: valamit elkezdek a fizikai térben és befejezem a digitálisban vagy fordítva. Ilyen például az egyik partnerünk – a Kende Gastro – által a magyar piacon elindított felügyelet nélküli automatikus bolt. Belépéskor a telefonommal azonosítom magam (ahol már el van mentve a kártyám), ezt követően berakom a szatyromba a kívánt termékeket a polcról és elhagyom a boltot. Ezután levonásra kerül az összeg a kártyámról. Mobil élmény a fizikai térben, amely segít abban, hogy elvégezzek egy feladatot még hatékonyabban, még kevesebb energiával, de biztonságosan.
- Mindeközben a kiberbiztonság kérdése egyre fontosabbá válik. Csalás sem lesz kevesebb. Vannak veszélyek, amelyekkel szembe kell nézni és gyors megoldások kellenek?
- Nagyjából mióta pénz van a világon, vannak csalók. Ők manapság a legértékesebb vagyonunkra, az adatainkra hajtanak, egyre kifinomultabb eszközökkel. Mi amellett, hogy folyamatosan edukáljuk az ügyfeleket, rengeteg cyber biztonsági megoldással is rendelkezünk: ezek nagy része AI-alapú, van olyan is, ami valósidőben képes detektálni és nagy hatékonysággal megmondani, hogy az adott próbálkozás rosszindulatú-e? A Mastercard kártyabirtokosok széleskörű védelmet élveznek, ez az egyik rejtett előnye annak, ha hozzánk csatlakoznak.
- Mit vettél legutoljára a neten?
- Múlt héten vettem egy antibakteriális szűrőt az okos légszűrőmbe otthonra. Amit természetesen a telefonomról irányítok.
- Hol indítottad a vásárlást? A fürdőszobában?
- Tudtam, hogy ez jön... igen, konkrétan fogmosás közben rendeltem le. Eszembe jutott, hogy már többször figyelmeztetett az app, hogy itt az idő cserélni, úgyhogy gyorsan meg is rendeltem. Nagyjából másfél perc volt az egész.
- Milyen technológiákra kell mostanság odafigyelni? Mi most a trend?
- A mi piacunkon most az AI-alapú rendszerek tarolnak, főleg cyber security fronton, de ugyanígy jelen vannak a különböző viselkedés alapú előrejelző rendszerekben. Én azt gondolom, hogy eljött annak az ideje, hogy a connected eszközök tényleg összekötött dolgokként viselkedjenek és a kezünk alá dolgozzanak. A hang asszisztensek, a felhő alapú megoldások, az okos eszközök, a VR mind-mind a hétköznapjaink részei lettek, a nagy kérdés az lesz, hogy mekkora autonómiát adunk mindezen szolgáltatásoknak, hogy megfelelően szolgáljanak, de ne nőjenek túl rajtunk.
