Idén nyáron a vállalatok visszavettek a toborzás intenzitásából, de még nem érzékelhető igazán markáns fordulat a munkaerőpiacon. Kevesebb volt az álláshirdetés idén a júniustól augusztusig tartó időszakban, mint a tavalyi év azonos időszakában, a munkakeresők viszont az eddigieknél aktívabbak a munkaerőpiacon. A bérfejlesztések mértékének emelkedése és az ezeket leggyakrabban befolyásoló tényezők azt mutatják, hogy a cégek egyre erősebben ragaszkodnak a munkavállalóikhoz és egyre inkább a megtartásra koncentrálnak a toborzás helyett – derül ki a Profession.hu adataiból és friss, reprezentatív kutatásából.
Az idei nyári időszakban csökkentek a hirdetésszámok a Profession.hu oldalán a tavalyihoz képest, a munkakeresők pedig aktívabbak a munkaerőpiacon. Az álláskeresők emelkedő számát jelzi, hogy több munkavállaló regisztrált a Profession.hu oldalára 2022 nyarán, mint a tavalyi év azonos időszakában: idén júniusban 28 százalékkal, augusztusban pedig 38 százalékkal többen jegyezték be profiljaikat a portálon, mint 2021 ugyanezen hónapjaiban.
Kevesebb hirdetés, több jelentkező
Bár évek óta az IT, programozás területén folyik a legnagyobb harc a munkavállalókért, itt a válságok alatt sem volt látható releváns visszaesés, ennek ellenére a tavalyi és az idei év első nyolc hónapját összehasonlítva a legnagyobb csökkenést produkálta 13 százalékkal. Ezt a jog és jogi tanácsadás követi 1 százalékos csökkenéssel, majd az építőipar 1 százalékos emelkedéssel.
Az elmúlt két nyár során mért eredményeket összevetve még markánsabb visszaesés tapasztalható: az IT programozás és fejlesztés területén 28 százalékos, a közigazgatásban 24 százalékos, a jog és jogi tanácsadás területén pedig 18 százalékos fogyatkozás volt látható az álláshirdetések számában. Ezek mellett az SSC szektorban (17%), az építőiparban (9%), valamint az egészségügy és gyógyszeripar (4%) kategóriában is látható már a csökkenés éves összehasonlításban.
A bérfejlesztések általában 10 százalék fölöttiek
2022-ben a cégek negyede eszközölt 5 és 9 százalék közötti bérfejlesztést, leggyakrabban 10 és 14 százalék közötti emeléssel találkozhatunk a magyar vállalatok körében– idén a 39 százalékuk hajtott végre ilyen arányú általános fizetésemelést. 14 százaléknál nagyobb egyetemes béremelést a munkaadók 29 százaléka valósított meg. A jövő évi tervek tekintetében számottevő változás, hogy emelkedett azon vállalatok aránya, akik a 10-14 százalékos bérfejlesztést választják: a munkaadók közel fele ezzel számol.
Jelen helyzetben kulcskérdés a munkáltatók szempontjából a bevált munkavállalóik megtartása: nem véletlenül számít ez a béremelések egyik fő céljának. Az általános béremelés motiváló tényezői a szervezet teljesítményének javítása (65%), a megélhetési költségek emelkedésének kompenzációja (65%) és a munkaerő-megtartás elősegítése (63%). „Az utóbbi pár évben kialakult éles toborzási versenyben a cégek elsősorban a bérezéssel tudtak kitűnni, új munkaerőt szerezni és a meglévőt megtartani. A vállalatokkal szembeni munkavállalói elvárás a legtöbb esetben az volt, hogy az inflációt próbálják a cégek ellensúlyozni a fizetések emelésével – ami egyébként sok esetben igen nagy kihívás” – mondta Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója. „Várhatóan jövőre is bérfejlesztéssel kell tervezniük a cégeknek, e mértékének meghatározásánál pedig irányadó lesz az aktuális infláció – mivel a munkavállalók is emelkedő árakkal találkoznak majd. Fontos kérdés, hogy megjelenik-e majd olyan munkaerőtöbblet a piacon, ami a cégeket előnyösebb pozícióba hozza, így megoldhatják a munkaerő-felvételt jelentősebb béremelés nélkül. Ezt egyelőre még nem látjuk pontosan, de jelenleg úgy tűnik, hogy tényleg jöhet egy gazdasági fordulat, amely miatt akár gyakoribb elbocsátások következhetnek” – tette hozzá.
Az adatokhoz kapcsolódóan fontos figyelembe venni, hogy tavaly még a járványhelyzet éreztette, idén pedig a magas infláció és az energiaárak fejtik ki a hatásukat a munkaerőpiacra. Jelenleg is csak mérsékelt lassulás érzékelhető az álláspiacon, így ahhoz, hogy hosszútávú következtetést vonhassunk le az adatokból, ki kell várnunk, hogyan alakul a következő egy-két hónap.
