2015 óta két és félszeresére emelkedett a magyar lakáspiaci árindex, azonban idén tavasszal Magyarország elvesztette a leggyorsabban dráguló uniós ország pozícióját. Bár az Eurostat legfrissebb lakáspiaci árindexe még áremelkedést jelez a második negyedévre, a forgalmi statisztikák a növekedés lassulását és ezzel piaci fordulatot jeleznek előre.
Töretlen növekedést mutatnak az Európai Unió legfrissebb, 2022. második negyedévének eredményeit összesítő lakáspiaci adatai. Az eladási árak átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A magyarországi drágulás üteme ennek több, mint kétszerese volt, nálunk az árak egy éves távon 22,8 százalékkal nőttek.
Nyárra a hazai lakáspiac egy sajátos rekordot is felállított: az összevont lakáspiaci árindex, amely a 2015-ös állapotokhoz viszonyít, elérte a 250,9 százalékot. (Azaz ugyanaz a lakás nálunk ma két és félszer annyiért kelne el, mint 2015-ben.) Ezzel a növekedéssel változatlanul vezetünk az unióban, egyedül Csehország ért a közelünkbe a maga 219 százalékos indexével. Ám ez a pozíció nagyrészt már csak az előző évek rohamos növekedésével felhalmozott előnyünkből származik.
Az egyes negyedévek elmozdulásai érzékenyebben jelezhetik a változást. 2022 első negyedében még a magyar volt az unió leggyorsabban dráguló piaca a maga 8,4 százalékos index-növekedésével. Ám a következő negyedévben már csökkent a tempó, s az 5,3 százalékos drágulást többen is felülmúlták. Ekkor már Szlovákiában, Litvániában, Lettországban és Észtországban is gyorsabban emelkedtek az árak.
Ugyanakkor a magyar adat önmagában még nem jelzett komoly visszaesést: az 5,3 százalékos növekedés is bőven meghaladta még az egy évvel korábbi 4,3 százalékot. Bár az árváltozás továbbra is növekedést sejtet, a tranzakciók számát rögzítő statisztika már ez év első felében is trendfordulóra utalt. Ez összhangban van az OTP Ingatlanpont szakértőinek tapasztalatával, miszerint már a nyáron érzékelhető volt a piaci környezet megváltozása, illetve a 2021-ben jellemző robbanásszerű keresletnövekedés és az ingatlanárak szárnyalása az év második felében nem folytatódott tovább.
Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője vallja: „mindig a forgalom változása mutatja az irányt." Lejtmenetben azt csak késéssel követi az árak mérséklődése, mert az eladók egy ideig még kitartanak a magasabb mellett, viszont a vevők erre inkább elhalasztják a vásárlásaikat.Az Eurostat adatai már mutatják ezt a megtorpanást. Míg 2022 első negyedében 22,5 százalékkal nőtt az eladott lakások száma Magyarországon a megelőző három hónaphoz képest, addig a másodikban ez a tempó 2,3 százalékra esett. Még többet mutat a folyamatból, ha nagyobb időtávban vizsgáljuk a változásokat.
Az éves összevetésből azt láthatjuk, hogy hiába volt az év elején nálunk a leggyorsabban dráguló a piac, a forgalom nem tudott azzal lépést tartani. Az első két negyedévben a tranzakciószám 2,6, illetve 2 százalékkal már alacsonyabb volt, mint az egy évvel korábbiak. Ez a folyamat azóta csak gyorsult, s Valkó Dávid becslése szerint az adásvételek számának visszaesése az év végére elérheti a 15-20 százalékot 2021-hez képest.
Noha Magyarországon egyre markánsabban bontakozik ki a lakáspiaci fordulat, az Európai Unióban még nem mutatkozik egységes irány a statisztika szerint. Az idei első félévben – éves összevetésben – erős volt a forgalomnövekedés délen, a bolgár, a spanyol, a ciprusi, valamint a portugál piacon. Ezzel szemben északon, Dániában, Hollandiában, Luxemburgban, Finnországban, valamint Ausztriában kétszámjegyű volt a tranzakciószámok visszaesése.
