A szülők jelentékeny része gyermekük tizedik születésnapjára időzítheti az okostelefont mint ajándékot, hiszen míg a 9 éves gyermekeknek csupán egynegyede, addig a tízéveseknek már több mint fele okostelefon-tulajdonos – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) közös kutatásából.
Sok kisgyermekes szülőt gyötör a kérdés: mi az az optimális életkor, amikor gyermekemet érdemes bevezetni a digitális eszközök és az internet világába? A digitális eszközök korai bevezetésével kapcsolatosan ellentmondásos érzések kavarognak bennük: egyfelől talán érdemes korán kezdeni, hogy gyermekük digitálisan éretten érkezzen meg az iskolarendszerbe. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott vannak azok a veszélyek és fenyegetések, amelyekről a cikk későbbi szakaszában még részletesebben szólunk.
A fenti kérdésre nyilvánvalóan minden szülőnek megvan a maga elképzelése, legjobbnak hitt receptje, és ebben akár jelentős eltérések is lehetnek. Amiben viszont látszólag nincs jelentős eltérés, az az okostelefonok megjelenésének optimális időpontja. Nyugodtan kijelenthető, hogy az okostelefon szinte berobban a felső tagozatosok életébe, nagy részük az alsó tagozat és a felső tagozat határán kapja meg első mobiltelefonját.
Ez persze új kihívás elé állítja az oktatási intézmények vezetőit, akik igyekeznek szigorú keretek közé szorítani az iskolán belüli telefonhasználatot. Kevés olyan iskola akad, ahol a digitális vagy mobileszközök tanítási időben történő használatát ne korlátoznák: fő gyakorlat, hogy a mobileszközt már reggel le kell adni. Ugyan a pedagógusok a mobiltelefon-, a számítógép-, illetve az internethasználatot tartják leginkább károsnak és egyúttal legkevésbé biztonságosnak, azt ők is elismerik, hogy a digitális kultúra tantárgy keretében olyan készségeket és ismereteket sajátíthatnak el a diákok, amelyeket más órákon is hasznosítanak. A tantárgy oktatását elengedhetetlennek tartják, a digitális eszközök használata mindennapos életük része kell, hogy legyen, de az ő életkorukban még csak kontrollált keretek között.
A laptop 14 éves korra a második legelterjedtebb eszköz, jóllehet ebben a korcsoportban nagyjából 25-30%-on tetőzik. A laptop háztartásokban és az oktatásban történő megjelenését nyilvánvalóan segítette a koronavírus-járványban hozott kormányzati intézkedés és az oktatási rendszer távoktatásra történő átállítása.
Míg az óvodások szinte feltétel nélkül elfogadják a kizárólagos szülői döntéseket, egyedül nem interneteznek, addig az életkor előrehaladtával a szülők befolyása egyre csökken, mind gyakrabban kénytelenek belemenni az anyukák és apukák a kompromisszumos megoldásokba. A felsősök korosztálya már teljesen új világ, elkezdődött az önállósodás és egy kicsit a lázadozás is. A szülői kontroll látványosan gyengült, az esetek döntő többségében már kompromisszumos megoldás születik, és akkor ez még a jobbik eset.
Óvodáskorban internethasználatról és online játékokról alig beszélhetünk, az ő életkorukban még a hagyományos játékoké a főszerep, mint például babák, kisautók, szerepjátékok, beöltözős, készségfejlesztők, illetve a házon kívüli programok közül a játszóterek, játszóházak. Ezzel szemben az alsósoknál már megjelennek az online játékok, de azért még viszonylag erős szülői felügyelet mellett. A felsősöknél már a szülői felügyelet is elmaradozik.
Az internetezésre megengedett napi időtartamon kívül természetesen igen erős jellegzetességek figyelhetőek meg az egyes korosztályokban. Óvodáskorban az internetezés szinte kizárólagos célja, hogy kedvenc meséiket és rajzfilmjeiket megtekintsék – elsősorban a Youtube-on, illetve néhány meseoldalon. Az alsós gyerekeknél az internetezés fő célja bár továbbra is a rajzfilmek, gyermekfilmek megtekintése, de főleg a korosztály teteje felé haladva már megjelennek a rövid, színes, vicces videókkal együtt az online játékok – lányoknál inkább öltöztetős, állatos, gondoskodásra épülő játékok, a fiúknál pedig a Minecraft és a Fortnite. Ugyanebben a korosztályban az internetezés évfolyamról évfolyamra egyre komolyabb szerepet tölt be az oktatásban és az idegennyelv-tanulásban. Ahogyan a cikk későbbi fejezetében is említjük, ebben a korosztályban jelenik meg komolyabban a közösségi média, azon belül is most már inkább a TikTok, mint a Facebook.
A 10-15 évesek egy átlagos hétköznapon közel 2 órát, hétvégenként pedig majdnem 3 órát lógnak a világhálón. Ebben a korosztályban virágzik a közösségi média, az internetezés fő célja, fő tevékenysége a Facebook-, az Insta- és a TikTok-profil ellenőrzése, posztolás, Messenger-üzenetváltás. Háromból ketten fent vannak a Facebookon, de már erős a TikTok jelenléte is, minden második, harmadik gyerek „tiktokozik”. A felsősök körében az internetezés már nem csupán a közösségi médiát, a tanulást, az idegennyelv-oktatást szolgálja ki, de jó eszköze a távoli rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartásnak is.
A kutatás eredményét összefoglaló dokumentum itt érhető el.