2022-ben Magyarországon 20540 új lakás épült, 3,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 százalékkal 35 002-re emelkedett. Budapesten 6610 lakást vettek használatba (-6,1%), ám az építési engedélyek száma közel két és félszeresére növekedett – derül ki a KSH ma közzétett gyorstájékoztatójából.
„Bár a rendkívüli módon megdrágult lakásfinanszírozás, a zöldhitel kifutása és a magas infláció miatt a kereslet lassulása tapasztalható a fővárosi újlakáspiacon, egyre erősebben érezhető a kiemelkedően energiatakarékos otthonok iránti vásárlói igény, így ez a piaci szegmens lehet az előttünk álló időszak nyertese” – kommentálta a statisztikai hivatal adatait Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója.
Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia piacfelmérése alapján a fővárosban az elmúlt év második negyedében kezdődött a kereslet csökkenése, így 2022 egészében összesen alig több mint 5000 új építésű lakás talált vevőre, szemben az egy évvel korábbi közel 7700-zal. Mindez együtt járt az átlagos négyzetméterár emelkedésének lassulásával: decemberben a budapesti fajlagos átlagár 1,464 millió forint volt, ami év/év alapon 28%-os, negyedéves összevetésben viszont már csak 2%-os növekedést jelent. A vállalat prognózisa szerint az idei első negyedévben érheti el a mélypontját az új- és használtlakás-piaci forgalom, ezt követően pedig élénkülésre van kilátás.
„Jelenleg a vásárlói érdeklődés fókuszában azok az új építésű otthonok állnak, amelyek megfelelnek az ún. közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek, vagy akár annál is takarékosabbak. Egy korszerű, földgázt egyáltalán nem használó, hőszivattyús rendszerrel működtetett mennyezethűtéssel és -fűtéssel ellátott, AA energetikai besorolású lakás energiaigénye akár az egynegyede is lehet egy Magyarországon átlagosnak számító, FF kategóriába sorolt ingatlanénak” – mondta a szakember.
Hazánkban a lakások és családi házak fele tartozik az FF vagy annál rosszabb minősítésű otthonok körébe, a 2000-es években épült házak jellemzően az FF besorolás követelményeit teljesítik.
„Mivel a meglévő lakásállomány energetikai szempontból történő fejlesztése korlátozottan és csak nehézkesen lehetséges, az újonnan épülő házak műszaki többlete, energetikai hatékonysága akár évtizedeken keresztül alacsonyabb költségeket, környezettudatosabb működést jelenthetnek a mindenkori átlagos lakásállományhoz képest. Bár az adatokból tisztán látszik, hogy továbbra sem épül elegendő új otthon ahhoz, hogy az ideális ütemben újulhasson meg hazánk lakásállománya, mégis fontos, hogy a legújabb fejlesztések kiemelkedő energiahatékonysága hozzájárul a hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez” – tette hozzá Görög Áron.
