Közeleg az apokalipszis, vagy a vártnál mégis jobban alakulhat a 2023-as év – hírfogyasztó legyen a talpán, aki a sok, különböző irányba mutató elemzés alapján fel tud készülni az előttünk álló hónapokra. Bár a prognózisok nagyon eltérnek egymástól, abban egyetértenek az elemzők, hogy rég nem tapasztalt bizonytalanság van a világban. A Marketing&Media magazin összegyűjtötte az idei évre vonatkozó előrejelzéseket.
Pesszimista döntéshozók
A PwC már több mint két évtizede minden évben elkészíti globális vezérigazgatói felmérését, ami abból adódóan, hogy több ezer, nagyvállalat élén álló döntéshozó véleményét tükrözi, igencsak jó képet ad arról, hogyan ítélik meg a helyzetüket a vállalkozások. Az év elején bemutatott kutatás során megkérdezett cégvezetők 73 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági növekedés üteme világszerte csökken a következő 12 hónapban. Ennek ellenére 60 százalékuk nem tervez létszámleépítést és 80 százalékuk a munkavállalók javadalmazását sem csökkentené.
A vezérigazgatók több mint fele számolt be a működési költségek mérsékléséről, majdnem ugyanennyien jelezték az árak emelését, míg 48 százalékuk a termék- és szolgáltatáskínálat diverzifikálásáról számolt be. A felmérés egyik különösen érdekes megállapítása, ami egyébként a jövőre nem túl biztató, hogy a válaszadó cégvezetők közel 40 százaléka úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz gazdaságilag életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább.
A PwC nemcsak globálisan, de országra lebontva is közölt adatokat a kutatásból, így arról is képet alkothatunk, hogy a magyar vállalatirányítók hogyan látják a helyzetet. A hazai vezetők 76 százaléka számít a globális gazdaság növekedési ütemének lassulására, míg a magyar gazdaság esetén 85 százalékuk tart hasonló jelenségtől. A pesszimista gazdasági kilátások ellenére saját cégük bevételeinek növekedését illetően 60 százalékuk bizakodó a következő 12 hónapra nézve, és több mint háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy nem készülnek leépítésre, 97 százalékuk pedig nem tervezi a munkavállalók javadalmazásának csökkentését.
Aggódó polgárok
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nemcsak a nagyvállalatok vezetőinek véleményéről alkothatunk képet magunknak, hanem arról is, hogy az európaiak hogyan látják a helyzetüket. Az Eurobarometer januárban közzétett felmérése szerint a kontinensen élők 93 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt. Ez leginkább Görögországban van, ott lényegében mindenkit aggaszt ez a kérdés, de Cipruson is 99 százalékos érték jött ki, míg Olaszországban és Portugáliában 98-98 százalék. Magyarországon a megélhetés miatt aggódok aránya 96 százalékos.
A második leggyakoribb aggodalom (82 százalékkal uniós szinten, 89 százalékkal Magyarországon) a szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől való félelem. Ezt követi egyenlő arányban a klímaváltozás és az ukrajnai háború kiterjedése (81 százalék) uniós átlagban. Az éghajlatváltozástól való félelem Magyarországon jelentősen magasabb az uniós átlagnál, 87 százalék, míg harmadik helyen, az ukrajnai háború kiterjedését 1 százalékponttal megelőzve (85 százalék) a közös európai értékek (demokrácia, szabadság) elvesztése miatti aggodalom áll.
Taroló technológiák
Az elmúlt években az emberiség egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy mennyi mindent tesz lehetővé a technológia. Ennek megfelelően elképesztő mértékben felgyorsult a digitalizáció és egyre több, a jövő ígéretének gondolt technológia kezd beépülni a mindennapi életünkbe vagy éppen az üzleti folyamatokba. Elég csak az utóbbi pár hónap egyik legnagyobb dobására, az Open AI mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésére, a Chat GPT-re gondolni, amellyel a Microsoft egy korábban elképzelhetetlennek vélt küldetésre indul, hiszen a Bing keresőjébe beépítve megtörné a Google uralmát az internetes keresők piacán.
