A minden korábbinál nagyobb technológiai és szervezeti transzformációról, az üzleti és streamingpiaci eredményekről és tervekről is beszéltek az RTL nyolcfős menedzsmentjének tagjai a Marketing&Media magazinnak adott interjúban. Sorozatunk első részéből kiderül, hogy milyen változásokat érdemes kiemelni Vidus Gabriella szerint és mennyi előfizetője volt a streamingszolgáltatásuknak a múlt év végén.
- Az indulás óta talán nem volt akkora mértékű változás az RTL életében, mint amin most megy keresztül a cég. Volt ehhez egyáltalán hasonló, és mit jelent ez a mostani struktúraváltás?
- Vidus Gabriella: Úgy fogalmaznék, hogy ez egy új kezdet korszaka. Beléptünk a streamingpiacra, ahol immár közvetlen kapcsolatunk van a fogyasztóval, vagyis B2B-vállalatból D2C-vállalat lettünk. Ennek a piacnak más a sebessége, más döntéshozatalt igényel, és erre már a belépés pillanatában készen kellett állnunk, hogy mindjárt a rajtnál fel tudjuk venni a ritmust. Ehhez igazítva alakítottuk át az RTL működését. Összességében három fő változást érdemes kiemelni, amely mind azt szolgálja, hogy a lineáris BAU (business as usual) mellett támogassa az innovációt. Az egyik az üzleti területek értékáram szerinti gondolkodásának megteremtése és ez alapján történő átszervezése, a folyamatok egyszerűsítése. A második, már a külvilág számára is látható változás az önálló felelősséggel rendelkező felső vezetés átalakítása, amely természetesen nem áll meg ezen a szinten, hanem legyűrűzik a szervezet további szintjeire is. Ez a folyamat kezdődött el az idei évben. A harmadik fő változás, hogy minden transzformációs lépést a vállalat úgynevezett világítótornyai mentén és a szervezeti kultúra erősítésével kell végrehajtani úgy, hogy a szervezet folyamatosan növekszik, és korábban nem látott új szakértelem érkezik a vállalatba.
Kolosi Péter: A transzformáció triggerpontja, hogy a nézői igényekre adott válaszainkat nem évről évre, hanem azonnal kell megtalálni és végrehajtani. A kényelmi és technikai funkciókban, nézői igényekben pedig a határ a csillagos ég, hiszen ezen a piacon a legfejlettebb és legtőkeerősebb nemzetközi streamingszolgáltatókkal kell közvetlenül versenyezni. Tehát nekünk olyan szervezetet kell létrehoznunk, amely a folyamatosan változó nézői és tartalomfogyasztói igényeket a lehető leggyorsabban ki tudja elégíteni.
Vidus Gabriella: Így igaz. A döntési sebesség felgyorsítása mellett azt is szem előtt tartottuk, hogy a felső vezetői testület, az Executive Committee ne csak a következő, hanem sokkal inkább a következő három lépést lássa, és stratégiai fórumként arról egyeztessünk, hogy milyen fejlődési lehetőségek, irányok, opcióink vannak az innovációra. Vezetőtársaim ezért kaptak felhatalmazást arra, hogy a saját területükön önálló üzleti és adatalapú döntéseket hozzanak a büdzséfelelősséggel, így a vezetői testület a jövővel foglalkozhat.
Horváth Krisztina: Mindez nem működik az üzleti szemlélet erősítése nélkül. Magasabb szintre emeljük a döntéstámogatás szintjét is: adatalapon, a bevételek, a kiadások, illetve az egyéb konzekvenciák és kockázatok együttes mérlegelésével hozunk döntéseket. Az új struktúrában kevesebb manualitással és több elemzéssel dolgozunk annak érdekében, hogy minél hamarabb észrevegyük a lényeges változásokat a számokban, azokat jelezni tudjuk, és ezen keresztül a menedzsment dinamikusabban tudja irányítani a vállalatot. Ugyanezt az üzleti szemléletet szeretnénk meghonosítani a vállalat minden szintjén és területén is.
Gonda Gáspár: Ezt szolgálja az is, hogy a vállalat éves céljait a kollégák bevonásával, multidiszciplináris csapatokban, közösen, együtt gondolkodva tervezzük meg, és aztán ezekben a funkciókon átívelő csapatokban dolgoznak a célok teljesítésén.
- Mi volt a legnehezebb ebben a transzformációs folyamatban?
- Vidus Gabriella: A transzformációval nem egy másik vállalatot hozunk létre. A transzformációnk egyik fő kérdése az, hogy hogyan tudunk a meglévő szaktudásra építve versenyelőnybe kerülni, és úgy hasznosítani a kollégák tudását, hogy az mind a B2B-, mind a D2C-világban jó terméket eredményezzen, és a lineáris után a digitális térben is bizonyítsunk.
Endrei-Kiss Judit: Minden transzformációban rendkívül fontos az emberi aspektus. Hiszen a vezetők vízióját a kollégák fogják megvalósítani, így az is feladat, hogy mindenki magáénak érezze a változásokat, és a napi működésünket is átalakítsuk, és elhiggyék, hogy a változás jó dolgokat eredményez.
Gonda Gáspár: A másik nehézség, hogy mindezt úgy kell végrehajtani, hogy nem lehet mindent megállítani, megbeszélni, hogy holnaptól milyen dolgokat csinálunk másképp, hanem a vállalat teljes működése mellett kell a változásokat megtervezni, elmagyarázni és végrehajtani, vagyis „menet közben cserélünk kereket”.
Endrei-Kiss Judit: Az RTL-ben nagyon jó alapok vannak a hatékony működésre, így erre tudunk építeni a mostani átalakulás során. Azt látom, hogy a kollégák nagyon büszkék arra, hogy az RTL a lineáris televíziós alapjainak megteremtése után most megint innovatív, előremutató, progresszív dolgot hoz létre és irányt mutat a piacnak.
- Mennyire kellett azt is figyelembe venni, hogy vége annak az időnek, amikor a lineáris tévé uralta a televíziós piacot. Szempont ez az új kollégák kiválasztásánál?
- Endrei-Kiss Judit: Az aktuális és jövőbeli kiválasztásnál is számít, hogy nyitottak legyenek a tanulásra, új eszközökre, technológiákra, hogy funkciókon átívelően tudjanak dolgozni. Ahogy az is felértékelődött, hogy tudjanak önszerveződő, felhatalmazó módon dolgozni. Egy tanuló szervezetet építünk, sokat kísérletezünk, ahol a hibára tanulási lehetőségként tekintünk, ezért fontos skill, hogy a kollégák el tudják viselni annak a feszültségét, hogy valami újat építünk, ahol nem stabil minden, ahol nincs minden előre kitalálva.
- Közben megjelent az RTL Group mérlegbeszámolója, amiből kiderül, milyen évet zárt 2022-ben a magyar RTL. Elégedett vagy a számokkal?
- Vidus Gabriella: Az RTL Magyarország korrigált EBITA-ja 13 millió euró volt, csakúgy, mint 2021-ben. Az RTL Magyarország teljes bevétele 113 millió euró volt, ami valamivel kevesebb a 2021-es 116 milliós bevételi eredményhez képest. Ennek oka elsősorban az árfolyamváltozásokban keresendő. Ezt a hatást részben ellensúlyozta az organikus növekedés. A vállalat eredményessége arányosan nőtt, azaz hatékonyabban működtünk, és mindezt egy olyan időszakban sikerült elérni, amikor az elmúlt évtized legnagyobb termékfejlesztését hajtottuk végre.
- A tévé eddig két lábon állt, ami a bevételeit illeti: ez a lineáris tévé terjesztési bevételeiből és a hirdetési bevételekből állt össze. Ehhez most új forrás érkezhet a streaming-előfizetésekből. A meglévők eddig hány százalékot jelentettek külön-külön és mekkora lehet az új láb közép- és hosszú távon?
- Dudás Gergely: Európai viszonylatban is nagyon egyedi a magyar pay tv piac a maga 90 százalék feletti penetrációjával, ami azt is hozza magával, hogy a bevételünk jelentős hányada érkezik a szolgáltatóktól, természetesen a reklámpiac mellett. Emellé jelent meg a D2C-termékünk, ami egy hosszú távú befektetés, és terveink szerint a bevételeink számottevő része érkezhet majd az előfizetésekből. A cél az, hogy hosszú távon a bevételi struktúránk kiegyensúlyozott legyen.
- Az összes tévés reklámpiac, ezen belül az RTL reklámbevétele tud még nőni, vagy túl van már a csúcson?
- Dudás Gergely: Figyelembe véve, hogy a magyar televíziós hirdetési árak továbbra is alacsonyak nemzetközi összehasonlításban, én azt gondolom, hogy van még növekedési potenciál. Néhány éves távlatban az is meg fog változni, hogy mit tekintünk televíziónak, hiszen a technológia fejlődésével a nagy képernyőn keresztül célba érő reklámok sokkal sokszínűbbek és izgalmasabbak lesznek hazánkban is, gondoljunk csak az addressable TV megoldásokra, a jövőbeli reklámtámogatott streamingre vagy a FAST (Free Ad-Supported Streaming TV) modellre. A lényeg a nagy képernyős történetmesélésben van, ami továbbra is az életünk szerves része.
- A tavalyi év utolsó harmadában elindult az RTL fizetős streamingszolgáltatása, az RTL+. Eltelt lassan fél év. Ilyenkor szokták megkérdezni, hogy mit mutatnak a számok. Hogyan értékelitek az eredményeket?
- Vidus Gabriella: Az RTL+-nak és az RTL+ Active-nak 2022. december végén 251 ezer fizető előfizetője volt. A felhasználók az indulás óta közel 38 millió órát, naponta átlagosan pedig 98 percet töltöttek a felületen. Ezek az eredmények messze felülmúlják a várakozásainkat, óriási sikernek tartjuk. Rendkívül büszke vagyok a kollégákra és a partnereinkre, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen mértékű fejlesztést tudtunk végrehajtani mind technológiailag, mind pedig tartalmilag.
Grósz Judit: Nagy sikernek éltük meg azt is, hogy hiba nélkül, az általunk tervezett napon, „on time”, a tervezett műsorokkal tudtuk elindítani az RTL+-t. Ez egy újfajta, projektalapú működés sikere is, hiszen ez a különböző területek egy projektstreamben való munkájának köszönhető. A felhasználói adatokat tekintve az látszik, hogy a helyi, magyar nyelvű tartalom segíti a platform növekedését, erre van a legnagyobb fogyasztói igény. Felértékelődött a lokális tartalom, és ehhez a fogyasztói igényhez egy különösen versenyképes tartalomvagyonunk van, amit folyamatosan fejlesztünk és bővítünk.
Kolosi Péter: A Király kritikai és nézettségi sikere minden várakozásunkat felülmúlta. Több kritika is a valaha készült legjobb magyar sorozatnak nevezte, aminek azért is örülök nagyon, mert a célunk is, hogy az RTL+ sorozatai ebben a ligában játsszanak. A legfontosabb kritikusok, azaz az előfizetők hasonlóan gondolták: A Király lett a legnépszerűbb tartalom a felületen a unique user adatok alapján. Sorban ezt követi a ValóVilág, ami a legtöbb videómegtekintést érte el. A tartalmak top 5-ös listáját a saját gyártású programjaink uralják, a Gyertek át!, A Nagy Fehér Főnök, A mi kis falunk és a Drága Örökösök.
Szabó Balázs: A vásárolt tartalmaink kapcsán én nagyon örültem annak is, hogy ekkora inventoryt sikerült felépíteni egy olyan időszakban, amikor a legtöbb streamer jelent meg az országban, és a legtöbb stúdió kezdte visszafogni a saját tartalmát. Az exkluzív hazai tartalmak mellett hollywoodi filmeket és olyan sikersorozatokat hoztunk el a felületre a magyar nézőknek, mint a Faking Hitler, valamint két holland sorozat, a Mocro Maffia és a Fekete tulipán első évada.
Kolosi Péter: Az RTL+-ra még bőven tartogatunk puskaport erre az évre is. Mindjárt március 29-én érkezik a Mellékhatás újabb évada. Sorozatváltozatot kap az egykori legendás Valami Amerika-trilógia, amelyet ugyanúgy Herendi Gábor készít majd, de a premier dátuma még legyen meglepetés. Fontos azonban, hogy ne csak a sorozatokról beszéljünk. Az RTL+-on már az idén elindul az első, kifejezetten oda készített reality is: újra látható lesz ugyanis Magyarországon az Éden Hotel, ami ezen a platformon tér vissza Magyarországra. A jövőben több realitytartalmat is tervezünk az RTL+-ra, és természetesen folytatjuk a dokumentumfilm-kínálatunk bővítését is. Az On the Spot is jelentkezik új tartalmakkal, de már most látható a híres Harry herceg-interjú vagy például a Wagner-csoportról készült dokumentumfilm. Előfizetőink folyamatosan számíthatnak hasonlóan aktuális és érdekes alkotásokra ebben a kategóriában is.
- Az utóbbi időben ugyanakkor nagy kérdés mindenütt a világban, hogy mennyien és milyen streamingszolgáltatásokat mondanak le az előfizetők, mert épp nehezebb idők járnak még az USA-ban is. A streamingszolgáltatók pedig azon gondolkoznak, hogy teret adnak a hirdetőknek. Olyan, mintha azt csinálnák, amit eddig a tévék. Melyik akkor most a legjobb és legfontosabb modell?
- Grósz Judit: Nem a lehetőségekben és az üzleti modellekben, hanem a stratégiákban mutatkozik meg leginkább a különbség a streamerek és a broadcasterek között. Épp ezért sajnálatos, hogy a szabályozás még differenciál. Mi abban hiszünk, hogy mind AVOD-ban, mind BVOD-ban jelen kell lenni, nem tesszük le a voksunkat egyik vagy másik mellett.
Az interjúsorozat szombaton érkező folytatásából kiderül, hogyan élték meg az RTL-nél, hogy a múlt év végén a TV2 megelőzte őket főműsoridőben a 18-49-es korosztályban és hiányoztak-e szerintük az RTL+-ra gyártott showműsorok a lineáris kínálatból.
Marketing&Media
Az interjúban nyilatkozó vezetők:
Vidus Gabriella vezérigazgató
Kolosi Péter tartalomért felelős vezérigazgató-helyettes
Grósz Judit digitális területekért felelős vezérigazgató-helyettes
Horváth Krisztina pénzügyi vezérigazgató-helyettes
Endrei-Kiss Judit szervezetért felelős vezérigazgató-helyettes
Dudás Gergely bevételekért felelős vezérigazgató-helyettes
Szabó Balázs tartalmak menedzseléséért felelős vezérigazgató-helyettes
Dr. Gonda Gáspár General Counsel