A Holnap Budapestje címmel jelent meg az első film teaser Magyarországon, amit szinte teljes egészében a mesterséges intelligencia (MI) készített. A disztópia hét soros szinopszisát a Chat GPT írta, képi világát pedig a Midjourney program alkotta meg. Humán oldalról Kondacs András, az Eltűnt Budapest youtube-sorozattal ismertté vált Animatiqua vezetője inspirálta a szokatlan fejlesztési folyamatot.
(kiemelt fotó: Animatiqua)
Az Animatiqua stúdiótól megszokhattuk, hogy sajátos időutazásokra repíti a nézőket. Kondacs András, a csapat alapító-ügyvezetője elmondta: „A százezres nagyságrendű táborral rendelkező Eltűnt Budapest szériából megtanultuk, hogy a közönség kedveli az időkapszula műfaját. Megindítja a képzeletünket, megnyitja az érdeklődésünket, ha más történelmi korszakokban turistáskodhatunk.
Az animációs csapat reklámpiaci munkái során a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a képalkotásban. Innen jött az ötlet, hogy miért ne kreálhatnák meg az első olyan filmprojektet, amit - emberi kódok és kulcsszavak mentén - végül teljes egészében az MI készít el? Így született meg A Holnap Budapestje koncepció.
Egy hasonló teaser-en akár csak fél évvel ezelőtt is drasztikusan több munkája lett volna egy animációs csapatnak, az atmoszféra és a figurák aprólékos megtervezésétől a végső kivitelezésig. Kondacs András tapasztalatai szerint „a feladatok jelentős részét az MI jóval rövidebb idő alatt végezte el. Humán alkotói szempontból az adekvát kódok és kulcsszavak megtalálása jelenti a legnagyobb kihívást, termékeny párbeszédbe kell tudni bonyolódni az MI-vel”.
A Holnap Budapestje abban a tekintetben nevezhető úttörő kísérletnek, hogy két különböző MI hogyan tud emberi moderáció mellett hatékonyan együttműködni, sőt egyedi alkotást létrehozni.
Ezt a filmtervet készítette a Chat GPT
A Holnap Budapestje csütörtökön debütált a YouTube-on. Hogy a film történetéről mit kell tudni, azt maga a Chat GPT írta le a szinopszisban – bár a csattanót egyelőre megtartotta magának.
A szinopszis szerint a 21. század végére az emberi civilizáció két szuperhatalomra szakad. Vallási fundamentalizmus és totalitárius eszmék terjednek. Néhány városállam - köztük Budapest - őrzi csak meg függetlenségét Kelet és Nyugat ütközőzónájában. Egy tudóscsoport megalkotja a zóna új államigazgatási modelljét, a mesterséges intelligencia hatalmára épülő Platón-projektet. Az MI a projekt harmadik évében felismeri, hogy a legnagyobb veszélyt a földi civilizációra maga az emberiség jelenti. Úgy dönt, hogy a társadalom 90 százalékát eliminálni kell, és mozgósítja a zóna fegyverarzenálját. Azonban Jane, a Platón-projekt kódfejtője, a digitális géprombolás Jeanne d’Arcja, egy kalapos férfi segítségével megszerzi a projekt központi agyát, a “fekete dobozt”.
Az MI-Birodalom lassú összeomlásának, és a IV. Világháború kitörésének küszöbén kezdetét veszi a hajsza a 22. század Szent Gráljáért.
A múlt megidézésében is segít a mesterséges intelligencia
Már csak az a kérdés, hogy ha holnap Budapesten bekopogtatna a Netflix, hogy megvennék A Holnap Budapestje koncepciót, kivel kellene megállapodni, a Chat GPT vagy az Animatiqua kapná a jogdíjat? Az alkotók ezzel egyelőre nem foglalkoznak, inkább Eltűnt Magyarország című sorozat tervükre összpontosítanak, amelynek kutatómunkája lassan egy éve zajlik, és hamarosan pályázati szakaszba lép.
„Felnőttek és gyerekek számára egyaránt élvezhető, kreatív és információkban gazdag sorozatot tervezünk – közölte Kondacs András rendező. Természetesen itt is használni fogjuk a MI-t – persze nem a valóság újraírására, épp ellenkezőleg. Abban lesz kulcsszerepe, hogy egy régi utcakép prominens épületeit, járókelőit különböző szögekből a lehető leghitelesebben keltsük életre.
Az Eltűnt Magyarországban a modern 3D animációs technológia segítségével, régi fényképek és filmfelvételek felhasználásával elevenedik majd meg hazánk történelmi emlékezete 1896 és 1956, azaz a Millenium és a Forradalom között eltelt időben.
