Az emberek nem pusztán hosszú életre vágynak, hanem hogy a megadatott időből a lehető legtöbbet tudják kihozni. Nincs ez másképp a magyaroknál sem, a jó életminőség feltételei – így az egészség, de különösen az anyagi biztonság – tekintetében ugyanakkor komoly kihívásokkal küzdünk. Ezért pesszimistán tekintünk a jövőbe, sőt 28 százalékunk lehetetlennek látja megvalósítani, amit az élettől szeretne – derül ki az NN 2023-as „Longevity”, hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló nemzetközi kutatásából.
Miközben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, az NN 11 országban végzett friss, reprezentatív felmérése szerint a magyarok mindössze 38%-a érzi magát késznek a hosszabb életre. A „Longevity” kutatás az egészségügyi, pénzügyi és mentális felkészültséget vizsgálta a válaszadók körében.
Az eredmények szerint a pénzügyek terén Magyarország közepesen gyengén teljesít a nemzetközi mezőnyben. Ennek kapcsán pedig az is kiderült, az élmezőnyben vagyunk a pesszimizmust illetően. Japán, Belgium és Szlovákia után ugyanis a magyaroknál a legalacsonyabb, mindössze 16% azok aránya, akik optimistán tekintenek a jövőbe, míg 84% különböző aggodalmainak adott hangot.
Nyugtalanító pénzügyeink
A magyarországi pesszimizmust mindenekelőtt a háztartásokat és az ország gazdaságát érintő kihívások táplálják: a megkérdezettek kétharmada szerint a megélhetési költségek és az infláció adnak a legtöbb okot aggodalomra, 41% pedig a gazdaság és foglalkoztatás terén lát súlyos kockázatokat. A kutatás szerint a magyarok csaknem háromnegyede küzd kisebb-nagyobb anyagi kihívásokkal (33% komolyabb, 41% mérsékeltebb nehézségekkel) és mindössze negyedük válaszolta azt, hogy nincs ilyen jellegű problémája. A megkérdezettek ötöde törekszik arra, hogy pénzügyileg bebiztosítsa magát, míg 35%-uk nem tesz ilyen lepéseket.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a magyarok közel fele (46%) nem elégedett saját anyagi helyzetével. Minden harmadik válaszadó küzdelmesnek ítéli a megélhetést, 18% szorul rá családtagjai vagy barátai anyagi segítségére és mindössze 41% rendelkezik legalább három havi megtakarítással. A borúlátást erősíti az a tény is, hogy a kutatás szerint a magyarok 59%-a szerint romlott saját pénzügyi helyzete az elmúlt években.
A megkérdezettek 28%-a mondta, hogy úgy érzi, anyagi helyzete miatt semmi esélyét nem látja, hogy megvalósíthassa, amit szeretne az élettől.
Csak a nyugdíj a biztos?
Mindezekkel együtt figyelemreméltó az állami nyugdíjrendszer iránti bizalom szintje: a megkérdezettek összesen 79%-a bízik az első pillérben, de legalábbis abban, hogy később ő maga is részesülni fog ebben az ellátásban.
Sokan azonban már élnek a nyugdíj-előtakarékosság lehetőségeivel: így például már több mint 440 ezer nyugdíjbiztosítás szerződés van Magyarországon (MNB), ami 2017 óta majdnem duplájára nőtt. Az látható, hogy a nyugdíj-megtakarítások terén is erősödik azonban az „euroizáció” jelensége.
„Egyre komolyabb érdeklődést tapasztalunk az euróalapú megtakarítások iránt az ügyfelek részéről. Tavalyi felmérésünk** szerint a megkérdezettek 60%-a lenne nyugodtabb, ha euróban tarthatná a megtakarításait. Ezt az igényt látva az NN Biztosítónál május végével elindítjuk az új, immár euróalapon működő Motiva rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosításunkat” – hívta fel a figyelmet Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója. Hangsúlyozta, a mai turbulens környezetben érthető, hogy a stabilitást és kiszámíthatóságot keresik az ügyfelek, látva a forintárfolyam erőteljes pozitív és negatív kilengéseit.
Az előtakarékosság erősödése mellett azonban a hosszabb élettel az aktív életkor is kitolódik. A Longevity-felmérés szerint egyre kevésbé tekintünk úgy a hatvan felett járó korosztályra, mint akik felhagynak aktivitásukkal: a válaszadók 61 százaléka úgy tervez, hogy a nyugdíjaskor elérése után is dolgozni fog.
