A munkavállalók 12 százaléka használt már mesterséges intelligenciát valamilyen célra, a kísérletezés nagyobb arányban jellemző a fiatalokra, a felsőfokú végzettségűekre és a Budapesten élőkre. A területen bekövetkezett ugrásszerű fejlődés a legtöbbjük szerint hatékonyan segíti majd a munkájukat, de a dolgozók negyede már a munkáját félti a tanuló gépektől – derült ki a Profession.hu felméréséből.
A mesterséges intelligencia használatáról készített kutatást a Profession.hu a magyarországi munkavállalók körében. Aki használta már ez a lehetőséget, azok túlnyomó többsége spontán említés alapján a ChatGPT-t vette igénybe. Ezt a chatbotot nagyobb arányban használják a férfiak körében, mint a nők esetében (14%, míg a nők 8%-a próbálta már) és inkább a fiatalok: a 18-29 évesek negyede alkalmazta már, míg a 40 év feletti korosztályokban ez az arány mindössze 5% körüli. Az iskolai végzettséggel egyenesen nő a chatGPT használata is: alapfokú végzettséggel rendelkezők 4%-a, középfokúval rendelkezők 11%-a, a felsőfokú végzettségűek 17%-a használta már.
A munkavállalók többnyire segítségként tekintenek a mesterséges intelligenciára
A munkavállalók 40%-a szerint hatékonyabbá teheti a mindennapi feladatok ellátását a mesterséges intelligencia; az átlagosnál magasabb arányban gondolják így a férfiak (45%), a 18-29 évesek (54%) és a felsőfokú végzettségűek (50%). A válaszadók 9%-a viszont pont az ellenkező állásponton van, a fennmaradó hányadba tartozók pedig inkább bizonytalanok e kérdésben. A válaszadók negyede úgy ítéli meg, hogy a saját munkájának ellátását segítené a mesterséges intelligencia, de a legfiatalabb munkavállalói csoport tagjai esetében ez az arány eléri a 40%-ot is. 16% szerint nem tenné könnyebbé, és szintén ennyien vannak azok, akik szerint nem is lenne arra hatással.
Mindemellett a válaszadók közel negyede (23%) aggodalommal áll a kérdés előtt, és fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás érintheti a munkáját is. A fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nem csak a használatban, de az kritikus hozzáállásban is élen járnak: e csoportok esetében minden harmadik munkavállaló aggódik amiatt, hogy a munkáját érintheti az MI elterjedése.
„Az már látható, hogy a mesterséges intelligencia mindinkább beépül a munkafolyamatokba, a jelenlegi ismeretek alapján azonban – az aggodalmak ellenére – nem igazán az emberi munkaerő helyére, hanem annak kiegészítésére szolgál. Így tehát nem magát a munkakört váltja fel a technológia az ember rovására, hanem átvesz olyan részfeladatokat, amelyekkel kapacitást szabadítanak fel a munkavállalók számára, hogy a monoton és gyakran ismétlődő feladatok helyett kreatívabb feladatokkal foglalkozzanak. A MI bevonásával tehát hosszú távon hatékonyságot érhetnek el a cégek értékes időt takarítva meg, így érdekesebb feladatköröket alakíthatnak ki a munkavállalók számára” – magyarázza Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Mesterséges intelligencia az álláskeresők szolgálatában
A munkavállalók 4%-a hívta már segítségül a MI-t a motivációs levelének megírásához, de hatszor ennyien vannak azok, akik el tudják képzelni, hogy majd kipróbálják ezt a lehetőséget. 8% önéletrajzot íratott szoftverrel, 3%-uk az álláskereséskor hívta segítségül tanácsadóként a MI-t. Összeségében azonban az emberek több mint fele (53%) elutasító ezekkel a megoldásokkal szemben.
A kutatásban résztvevők közel fele (43%) aktívan állást keres, vagy legalábbis nyitott egy ajánlatra, 6% találkozott is már álláskeresés közben azzal, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásával szűrik a jelentkezőket. Minden harmadik válaszadó gondolja, hogy hatékony lesz a mesterséges intelligencia az álláskeresés során – ezzel a véleménnyel a férfiak és a 30 év alattiak, valamint a felsőfokú végzettségűek szintén felülreprezentáltak a többi csoporttal szemben.
A többség bizonytalan ebben a kérdésben: 27%-uk szerint hatékony is meg nem is, míg további 28%-uk nem tudja megítélni a hatását. 15% szerint az MI kifejezetten nem hatékony az álláskeresésben.
Az emberek negyedének (26%) van valamilyen aggodalma, kétsége a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a jelöltek kiválasztásában – főként a nők, a 30 év alattiak és a felsőfokú végzettségűek, valamint a budapestiek. A munkavállalók legfőbb félelme abból fakad, hogy megszűnnek a szubjektív döntések, az empátia, a szimpátia, a személyes benyomások és dehumanizálódik a megítélés.
