Megtört az elmúlt évekre jellemző nyaralópiaci lendület az idén: az év első öt hónapjában a forgalom 40 százalékkal szerényebb volumenű volt az előző év azonos időszakához képest az Otthon Centrum (OC) tájékoztatása szerint.
A jelentős keresletcsökkenés ellenére a használt nyaralók átlagára 25 százalékkal, a tavalyi 21,7 millió forintról 28 millió forintra nőtt egy év alatt. Még nagyobb drágulás volt tapasztalható a négyzetméteráraknál, amelyek átlaga 39,5 százalékkal, a tavaly mért 385 ezer forintról, idén január és május között 537 ezer forintra emelkedett – írja az OC közlése alapján az MTI.
Csökkent a befektetői célú vásárlás, és egyértelműen kiderült, hogy a többség nem kíván bajlódni a hosszú és költséges felújítással, ugyanakkor jó állapotú, felújításra nem szoruló nyaralót továbbra sem lehet olcsón vásárolni – idézi a közlemény Soóki-Tóth Gábort, az OC elemzési vezetőjét.
A Balaton-parti települések 744 ezer forintos átlagos négyzetméterára 22 százalékkal magasabb, mint tavaly az év első öt hónapjában. A legdrágább a Balaton keleti medencéje: Siófokon és Zamárdiban az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot az idén. A balatoni árszintet leginkább a Velencei-tó közelíti meg 700-800 ezer forintos fajlagos átlagárral.
A Balatonhoz és a Velencei-tóhoz képest olcsóbb négyzetméterárak jellemzik a Tisza-tó térségét, ahol 300-400 ezer forintos áron is nyaralóingatlanhoz lehet jutni. A vízparti ingatlanok négyzetméterára a település átlagának duplája: 600-800 ezer forint.
Arra is kitértek, hogy új építésű lakásokat Siófokon átlagosan 1,96 millió forintos négyzetméteráron hirdetnek. A legdrágább település Balatonakarattya, itt átlagosan 3 millió forintot kérnek az új építésű lakások négyzetméteréért. A másik véglet Zánka, ahol a fajlagos ár átlaga 733 ezer forint.
Jelezték, hogy a fejlesztők igyekeznek minél közelebb építkezni tóhoz, ritka a Balaton-parttól 500 méternél távolabbi beruházás.