Az elmúlt évben tapasztalható kedvezőtlen gazdasági fejlemények egyre több háztartás mindennapjaira és terveire vannak hatással: 10-ből 9 magyar jelentősen visszavett a költekezéseiből és ugyanennyien gondolják úgy, hogy a gazdaság egyhamar nem áll helyre. A rövidebbre húzott nadrágszíjjal azonban tudatosság is párosul: jobban átgondoljuk, hogy mire költsünk, és visszavettünk az impulzus vásárlásokból is – derül ki a MediaMarkt legfrissebb reprezentatív kutatásából.
A magyarok többsége romló anyagi helyzetről számol be, és a 2024-es várakozások is inkább pesszimisták. Hogyan hat ez a vásárlási kedvre? Mit gondolunk a saját pénzügyi helyzetünkről vagy a magyar gazdaságról, és mit várunk annak alakulásától? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a MediaMarkt az Opinio Institute közreműködésével végzett augusztusi felmérésében.
Romló pénzügyi helyzetünk ellenére is bizakodunk
A kutatásban résztvevők mindössze 8 százaléka érzi úgy, hogy javulásnak indultak az anyagi körülményeik az utóbbi időben. Többségük, a válaszadók majdnem fele (46%) szerint a pénzügyi helyzetük folyamatosan romlik, ugyanakkor bíznak benne, hogy ez hamarosan helyreáll. 26 százalékuk stabilnak, míg 19 százalék kilátástalannak értékeli jelenlegi anyagi körülményeit. A magyar gazdaság alakulásával kapcsolatban már inkább vagyunk borúlátóbbak. A megkérdezettek több, mint harmada (38%) vélekedik úgy, hogy idén nem várható már javulás, 27 százalék szerint pedig jövőre sem. Újabb 25 százalék szerint bár várható némi erősödés, de még sokáig nem jön majd helyre.
A tudatos tervezésben látjuk a kiutat
A folyamatosan romló egyéni anyagi helyzet miatt a vásárlási szokások is jelentősen változnak. A válaszok alapján mindössze 7 százalék fogyaszt ugyanolyan mértékben, mint a krízis előtt. 10-ből 9 válaszadó visszavett a költekezéseiből az emelkedő infláció hatására: különösen a nők és az idősebbek figyelnek oda a kiadásaikra. A háztartások egy része radikális változtatásokra, erős egyéni „megszorításokra” kényszerül: a felmérésben résztvevők 19 százalékának már a legalapvetőbb szükségletei finanszírozása is nehézségekbe ütközik és további 28 százalék állítása szerint csak azt veszi meg, amire feltétlenül szüksége van. A kutatás tanulságai szerint az emberek másik csoportja (45%) az árak figyelésével, tudatos tervezéssel és a kiadásaik racionalizálásával próbálja meg átvészelni ezt az időszakot.
„A vásárlók határozottabban felkészültebbek és megfontoltabbak lettek, ezt nap mint nap tapasztalják szaktanácsadóink.” Magyar Norbert, a Media Markt Magyarország kereskedelmi igazgatója úgy látja, hogy ez a folyamat már az energiaválság előtt elindult, de a tavalyi és az idei év az eddigieknél erőteljesebben terelte a fogyasztókat a tudatos döntések irányába. „A vásárlók elégedettsége elsődleges számunkra, és a mostani helyzetben a személyre és élethelyzetre szabott tanácsadásra van a legnagyobb szükség. A kedvező ajánlatok vagy rugalmas fizetési konstrukciók mellett akár a készülékbeszámítás, vagy sok esetben – a megfelelő alkatrész beszerzésével – egy régebbi gép megmentése jelenti a vásárlóink számára a leggazdaságosabb döntést. Folyamatosan törekszünk a változó igények kiszolgálására, támogatjuk a tudatos, fenntartható döntések megvalósítását. Többek között ezért is kerüljük például a pár napra korlátozódó ajánlatokat is, hogy ne 1-2 nap alatt kelljen a vásárlóknak lényeges pénzügyi döntéseket hozniuk. Erre egész évben figyelünk, nem csak a kiemelt időszakokban” – tette hozzá Magyar Norbert.
Kerüljük a kísértést, keressük az akciókat
A felfutó inflációs ráta a válaszadók 79 százalékának erős vásárlást befolyásoló tényezőt jelent. Az előre nem tervezett, nagyobb beszerzések egyre ritkábban fordulnak elő a lakosság körében, bár a MediaMarkt kutatása szerint a magyar fogyasztók között az impulzív vásárlók aránya egyébként sem olyan magas: a többségre (49%) – saját meglátásuk szerint – eleve nem jellemző a meggondolatlan vásárlás. A felmérésben résztvevők negyede (25%) inkább kevesebbet megy vásárolni, hogy ritkábban essen kísértésbe, és meggondolja kétszer is, mielőtt egy nem tervezett kiadás mellett dönt. 20 százalék bevallása alapján pedig inkább megvárja az akciókat és a leértékeléseket, és igyekszik tájékozódni, tanácsot kérni egy-egy anyagi jellegű döntés előtt, ami szintén fejlődő pénzügyi tudatosságot jelzi. Ez a fajta előre tervezés is inkább a nőkre jellemző, a férfiak még mindig nagyobb arányban költenek hirtelen.
Kis karácsony, nagy karácsony?
A közeljövőre tervezett pénzügyi célokra is kitér a kutatás, de a kérdés tekintetében a megkérdezettek 31%-a nyilatkozott úgy, hogy örül, ha a napi betevője megvan, egyéb törekvései nincsenek. Akinek mégis vannak ilyen vonatkozású tervei, az is főleg a nehezen elkerülhető beruházásokra koncentrál: a karácsonyi kiadásokra spórol (23%) vagy lakáscélú tervei vannak (18%), de olyan is akad, aki a pénzügyi tudatosságát szeretné a növelni (18%). Céljaik megvalósítását a válaszadók túlnyomó többsége ebben az esetben is megtakarítással, az akciók figyelésével és alaposan átgondolt vásárlással kívánja elérni. Ilyen indíttatású hitel felvétele mindössze a megkérdezettek 8 százalékának van tervben. A férfiak az impulzus vásárlás mellett a hitelfelvételre is nyitottabbak, mint a nők, akik viszont szignifikánsan nagyobb arányban támaszkodnak családi és élettársi támogatásra pénzügyi tekintetben, mint az ellenkező nem.
„Bár határozottan visszafogottabb volt az idei év forgalma és látszik, hogy az emberek kétszer is meggondolják, mire költenek, az év vége hagyományosan kiemelt időszak a kiskereskedelemben és bízunk benne, hogy ez idén sem lesz másképp. A novemberi kedvezményes időszakban rendszerint sokan szereznek be régóta vágyott műszaki cikkeket, vagy cserélik le elavult eszközeiket. És a karácsony sem marad el. Sőt, egyre jellemzőbb, hogy a vásárlók előre gondolkodnak, és a karácsonyi beszerzéseket is már novemberben megejtik. Mindenesetre optimistán és felkészülten várjuk az év végét és bízunk benne, hogy az infláció és a kamatkörnyezet is rendeződik 2024-ben” – összegezte az év végi várakozásokat Magyar Norbert, a Media Markt Magyarország kereskedelmi igazgatója.
