Az emberiség megnyitotta a pokol kapuit - jelentette ki néhány nappal ezelőtt az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres, hangsúlyozva, hogy jelenleg egy 2,8 fokos hőmérséklet emelkedés felé tartunk. De vajon hogyan ítélik meg az emberek a saját felelősségüket az ENSZ Fenntartható Globális Céljainak (SDG) elérésében? Ezt vizsgálta a fenntartható turizmusra fókuszálva idén nyáron a Green Destinations magyarországi képviseleteként is működő Innotime Hungary Kft.
Az 1007 fős primer felmérés az egyéni és közösségi felelősség kérdéskörét járta körbe, azt is vizsgálva, hogy jelenleg miért tartanak fenntarthatónak egy-egy térséget ma Magyarországon, s mely térségekre tekintenek fenntartható úticélokként a válaszadók.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy miközben a válaszadók mintegy 38%-a számára fontos a turisztikai térségek fenntarthatóbbá tétele, negyedüknek ugyanakkor nincs elég információja ahhoz, hogy ebben a kérdésben bármit is nyilatkozni tudjon, ami azt mutatja, hogy sokkal intenzívebb kommunikációra lenne szükség ebben a témában.
A válaszadók szerint a fenntartható turizmus fejlesztése elsősorban a turisztikai szolgáltatók egyéni, valamint a helyi közösségek felelőssége. Sokkal kevesebben gondolták azt, hogy a településvezetésnek kellene tennie átfogóan valamit ezekért a célokért, s még kevesebben vélik, hogy az utazó saját maga is felelős a fenntarthatóság biztosításáért.
Ezt erősíti az a tény is, hogy a válaszadók 54%-a csak akkor nyitott arra, hogy fenntartható úticélokat válasszon, ha az adott térség ugyanazt nyújtja, mint amit eddig megszokott az utazások során, s csak a 15%-uk lenne hajlandó változtatni az utazási szokásain a fenntarthatóság érdekében. Jelenleg a válaszadók 45%-a számára nem meghatározó a nyaralás, pihenés megtervezésekor, hogy az adott úticél közvetít-e fenntarthatósági értékeket, például fókuszba helyezi-e a helyi közösség erősítését vagy éppen a negatív környezeti hatások csökkentését, bár reményt keltő, hogy további 29%-uk az ilyen úticélokat preferálja, ha árban elérhető.
A szolgáltatói felelősségre hívja fel a figyelmet az a tény, hogy a válaszadók 29%-a már tudatosan keresi a fenntartható szállásokat. Ennél magasabb azoknak az aránya (38%), akik ezt a szempontot figyelmen kívül hagyják, további 25%-uk pedig nem tudja, hol szerezhet erről információt.
Mindez két nagyon fontos feladatot vetít előre: egyfelől segíteni kell a helyi turisztikai szolgáltatókat abban, hogy a saját egyéni felelősségi körükben újragondolják a szolgáltatásaikat, másfelől pedig az újragondolt szolgáltatásokon keresztül szükséges az utazói felelősségre is a jelenleginél sokkal intenzívebben felhívni a figyelmet.
A kutatás másik fontos kérdésköre, hogy mit tekintenek fenntartható úticélnak a válaszadók. Elsősorban a természetjáráshoz (67%), illetve a falusi térségekhez kötődő (54%), anyagilag elérhető (34%) térségekre tekintenek így.
A fenntartható úticélok rangsorának kialakításakor egyenként lehetett voksolni Magyarország kiemelt turisztikai területeire. Ez alapján a TOP 5 fenntartható desztináció Magyarországon a válaszadók szerint:
Tokaj-Hegyalja (51%)
Hévíz (44%)
Esztergom és a Dunakanyar (43%)
a Balaton (38%)
Eger (30%)
