A gazdasági kihívások ellenére is derűlátó a vállalati szektor: alkalmazottainak számában és árbevételben is növekedésre számít 2023-ban - derül ki a Brandfizz Employer Branding Compass Országos Munkáltatói Márka felméréséből.
A Brandfizz employer branding ügynökség 13 iparág és 301 cég bevonásával készített országos felmérésének célja, hogy segítsen a vállalatoknak még jobb munkahellyé válni. Az elmúlt évek történései - a világjárvány, a háború, a gazdasági kihívások - a foglalkoztatói és a munkavállalói oldalt is erősen érintették érintik, a vállalatok 74 százalékának a meglévő munkaerők megtartása, 43 százalékának az onboarding és az elköteleződés erősítése, 61 százaléknak pedig a toborzás jelenti a legnagyobb kihívást. Amíg a COVID előtt sok esetben a munkáltatói márkaépítésre szánt büdzséből is húztak a vállalatok, a világjárvány világosan és egyértelműen jelezte: a vállalatok munkaerőpiaci láthatóságára, a kulcsemberek megtartására van most a legnagyobb szükség. Ennek egyik hatékony eszköze lehet a munkáltatói márkaépítés.
„Az employer branding szerepének fontosságát mutatja, hogy a felmérésben szereplő vállalatok 53%-a növelte vagy növelni fogja alkalmazottainak számát 2023-ban, 65%-uk pedig az árbevételben is növekedést prognosztizál. Tehát van mozgás a piacon, annak ellenére is, hogy a gazdasági helyzet folyamatosan kihívásokat tartogat” - emelte ki az Employer Branding Compass egyik legfontosabb állítását a Brandfizz ügynökség két alapítója, Zvedovics Anita és Horváth Ádám.
Mennyi az annyi
Hogy költeni kell, az nem kérdés, de hogy mennyit, abban viszont elég nagy különbségek mutatkoznak: a megkérdezettek 33%-a 20 és 150 millió forint közötti, 54%-a 20 millió forint alatti munkáltatói márka büdzsével tervez idén és csak 13% válaszolta azt, hogy vagy nem tudja mennyi vagy nincs is employer brandingre elkülönített büdzséje.
Az építőiparon és az ingatlan szektoron kívül egyébként mindenhol emelkedés tapasztalható a munkáltatói márka építésére fordítandó büdzsében. A legtöbb új munkavállalót az energiaipar, energetika (egy cégre jutó átlag: 367 fő), a banki (átlag: 262 fő) és a retail (átlag: 197 fő) szektor keresi, ennek megfelelően az éves költés is ezekben az iparágakban működő vállalatoknál a legmagasabb. Érdekes adat az is, hogy a legalacsonyabb employer branding keretből a marketing és média, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok gazdálkodnak.
Kinek a feladata?
Vállalati vezetők számára talán ez a kérdés okozza a legtöbb fejtörést., Egy jó megoldás nincs, ugyanakkor a legtöbb helyen a HR-hez (68%), van, ahol a marketinghez (15%) és van, ahol a kommunikációs csapathoz (11%) tartoznak az employer branding feladatok. Abban a megkérdezettek szinte mindegyike egyetértett, hogy ahhoz, hogy jól targetált, egységes és eredményes employer branding aktivitások születhessenek, integrált szemléletre, közös felelősségvállalásra, összekapcsolódásra van szükség. A megkérdezettek közel fele (46%) nagyon aktívan foglalkozik is a munkáltatói márkaépítéssel.
Nem találkoznak az elképzelések
A Brandfizz csapata arra is kíváncsi volt, mennyire találkoznak a munkavállalói igények a munkáltatói elképzelésekkel. Korábbi Brandfizz kutatások és interjúk eredménye azt mutatja, hogy a munkavállalók nagyon sok esetben a juttatás kategóriáját jelölték meg első számú preferenciaként, addig a vállalatvezetők és szakértők ennek a teljesülését t értékelték legalacsonyabbra, amelyet leginkább a csapathangulattal és a vállalati kultúrával igyekeznek ellensúlyozni. .
A felmérésből tehát egyértelműen kiderül, hogy az employer branding komplex szakmává érett. A vállalatvezetők és szakemberek által megfogalmazott célok eléréséhez egy jól elhatárolt büdzsére, közös felelősségként fejlesztett munkavállalói élményre, jól targetált és egyre inkább összehangolt üzenetekre, digitális megoldásokra van szükség.
