Az ingázók húzzák fel az ingatlanárakat

Az olcsóbb lakások vonzzák az odaköltözőket, az ő fokozott érdeklődésük viszont húzza fel az ingatlanárakat – az elmúlt években ez a klasszikus séma látszik érvényesülni a fővárosi agglomerációban is. És közben a Pest statisztikai régió, azaz Pest megye megerősítette pozícióját az ingázás európai dobogóján is.

Az Eurostat belföldi ingázókat számon tartó legfrissebb adataiból tudjuk, hogy az uniós munkavállaló korú (15-64 éves közötti) népesség 6,4 százaléka átjár a lakóhelyéről egy másik régióba dolgozni. Azaz 2022-re a '20-21-es visszaesés után a közösség ingázóinak száma visszatért a Covid-járvány előtti szintre. Magyarország nyolc NUTS2-es szintű régiója közül a Pest megyével egybeeső Pest régióból járnak a legtöbben máshova munkába, szám szerint 272 ezren. Ennél többen az egész EU-ban is csak a Berlint övező, s mintegy kétszer akkora népességű Brandenburgból (297 ezren). Ha az ingázók számát a munkavállaló korú (15-64 éves) helyi lakossághoz viszonyítjuk, akkor Pest a maga 41 százalékával egy fokkal hátrébb – két belga régió mögé – szorul az európai dobogón.

Pest ilyen kiemelkedő ingázórégió státuszát az az adminisztratív döntés alapozta meg, amivel a tízes évek közepén ketté bontották az egykori Közép-Magyarország régiót. Attól kezdve az addig is jelentős „belforgalom” egyből a régióközi statisztikában jelent meg. Ám a települések fejlődése, illetve a belföldi vándorlás azóta is csak növeli az ingázás szerepét a főváros környékén.

Míg 2015 és 2022 között a Pest megyében élő foglalkoztatottak száma 23 százalékkal nőtt, addig az onnan ingázóké 32 százalékkal lett magasabb. Így ment fel hét év alatt az ingázók aránya 38 százalékról 41 százalékra.

A munkájuk révén a fővároshoz kötődők itteni letelepedésének erős motiválója lehetett a lakáspiaci kínálat. Például 2015-ben a KSH adatai szerint egy használt lakás átlagos négyzetmétere Pest megyében 174 ezer forint volt, azaz 40 százalékkal volt olcsóbb, mint „ugyanaz” a fővárosban. Az új lakásoknál pedig 38 százalékos árelőnyt mutatott a statisztika. E lehetőség is vonzotta a be- (illetve a fővárosból ki-) költözőket, az ő érdeklődésük pedig hajtotta az árakat. Bár az említett arányok 2022-re sem változtak drámaian – a használt lakásoknál 43 százalék lett a rés, az újaknál pedig 39 százalék –, de az árváltozás dinamikája jól mutatja a kölcsönhatást. Az időszak első felében, 2015 és az utolsó Covid-mentes „békeév”, 2019 között a használt lakások négyzetmétere 115 százalékkal drágult a fővárosban, míg az övező régióban csupán 72 százalékkal. A fordulat a járvány idejéhez köthető, onnantól kezdve gyorsabban drágult az agglomeráció: míg 2019-2022 között a fővárosban 35 százalékos átlagár-növekedést regisztráltak, addig a városhatáron túl közel kétszer akkorát, 61 százalékot. Tavaly – hasonlóan az ország más területeihez – a Pest megyét érintő belföldi vándorlás is visszaesett, ám az ebből fakadó népességnövekedés itt jelentősen, több mint 30 százalékkal múlta alul az előző évit. (A 2022-esnél kisebb gyarapodást utoljára 2015-ben mértek.) Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a 2021-es bázis nagyon magasan volt, köszönhetően a Covid-generálta kiköltözési hullámnak.

Az érdeklődés megélénkülése, illetve az azt követő hanyatlása korántsem egyszerre és egyformán érintette az agglomeráció egyes településeit. Már e vizsgált rövid perióduson belül is megmutatkozott néhol a gyors helyi árnövekedés következménye, ami épp úgy lehetett a beköltözések visszaesése, mint a lakosságcsere felgyorsulása. Például a Covid utáni nagy kiköltözési hullám legnagyobb nyertesei Délegyháza, Nagytarcsa és Pilisjászfalu voltak, melyek egyetlen év alatt is 5,3-5,6 százalékkal tudták bővíteni a lakosságukat a belföldi vándorlásból. Előbbi kettő az egész 2019-22-es periódusban kiemelkedően teljesített: Nagytarcsa 21,6 százaléknyit, Délegyháza 19,9 százaléknyit nőtt ebből a forrásból. Ezzel szemben korábban igen keresettnek számító, és így tempósabban is dráguló települések viszonylag gyengén szerepeltek már ebben az időszakban. Például Dunakeszi vándorlási mérlege negatívba is fordult (-0,6%), míg a hagyományosan népszerű Budaörs nyeresége is csupán 0,5 százalékot tett ki.

Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője szerint a főváros vonzáskörzetében most éppen Érd iránt a legnagyobb az érdeklődés, annak ellenére is, hogy ez a város már erősen túlterhelt. Tapasztalata azt is mutatja, hogy a térség piaca egyébként sokat lassult a pandémiát követő felfutás óta, a használt lakások áraiban ennek ellenére sincs jelentős csökkenés, inkább a stagnálás jellemző, ami mellett alkalmanként lehet a szokásosnál sokkal jobb alkukat is kötni. A benzinárak emelkedése – ahogyan azt a szakember tapasztalja – már nem rontja különösebben a régió piacát: aki ingázásra adja a fejét, annál ez a kockázat már eleve be van kalkulálva.