A fenntarthatósági szempontok érvényesítése a vállalati működésben többé nem választás kérdése: a szabályozói környezet, a változó fogyasztói elvárások és a munkavállalók is megkövetelik ezt a döntéshozóktól. A Deloitte legfrissebb technológiai vezetői tanulmányából kiderül: a globális trendekkel összhangban Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kapnak a technológiai területek a vállalatok ESG stratégiájának és az ehhez kapcsolódó befektetések alakításában.
A Deloitte évente elkészíti globális technológiai vezetői tanulmányát, melyben idén 1175 informatikai és technológiai vezető (CIO/CTO) mondta el véleményét arról, hogyan fejlődött a technológiai vezető szerepe és milyen kompetenciákra építhet a jelenlegi környezetben.
Az elmúlt években a magyar munkavállalók számára is egyre fontosabb, hogy vállalatuk milyen értékek mellett foglal állást és hogyan cselekszik annak érdekében, hogy pozitív hatást érjen el a fenntarthatóság területén. Ezt kíséri a szabályozói környezet változása, a 2025-től bevezetendő EU-s CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) kötelezettség is feladatokat ró a vállalatokra a működés-átalakítás és riporting területeken.
A felmérés szerint a fenntarthatósággal kapcsolatban Magyarország az európai átlaghoz közelít - a magyar válaszadók háromnegyede azt nyilatkozta, hogy az általa képviselt vállalat tiszta és világos fenntarthatósági célokkal és stratégiával rendelkezik, illetve a felsővezetés elkötelezett a fenntarthatósági célok teljesítése iránt. Emellett a felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezett vezetők 49%-a szerint a technológiai funkció aktívan támogatja a fenntarthatósági célok mérését és betartását, 47%-uk tapasztalata pedig azt mutatja, hogy a technológiai terület fenntartható adatközpontokkal, illetve az energia hatékonyabb felhasználásával aktívan dolgozik a környezeti lábnyom csökkentésén.
„A technológiának kulcsszerepe van abban, hogy a vállalat teljesíteni tudja a meghatározott kibocsátási céljait, a technológiai vezetők számára ez lehetőséget teremt arra, hogy a változások élére álljanak. Ez egyben nagy felelősség is, hiszen a nyomás egyre nő az informatikai menedzsereken: nem csupán a fenntarthatóságot segítő technológiai eszközök bevezetését várják el tőlük, hanem a jelenleg használt infrastruktúra környezeti lábnyomának minimalizálását is.” - mondta Szathmáry András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.
Az informatikai vezetőknek alapvetően három területen van lehetősége támogatni szervezete fenntarthatósági törekvéseit:
Adatmenedzsment, riporting és az üzleti döntések támogatása
A vállalat külső partnerei, befektetők, szabályozók, ügyfelek és beszállítók mellett az üzleti vezetők is egyre inkább igénylik a nagyobb átláthatóságot a fenntarthatósági erőfeszítések terén. Az ezt biztosító információ összegyűjtése azonban nem egyszerű feladat: gyakran több szervezeti egység különböző forrásaiból kell kinyerni és összefésülni az adatokat. Az informatikai vezetőknek fel kell mérniük és ki kell alakítaniuk a szükséges folyamatokat annak érdekében, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok menedzsmentje a többi kockázati- és kontrollingfolyamattal azonos prioritást élvezzen.
„Tapasztalatunk szerint számos hazai vállalat adatmenedzsment gyakorlata fejlesztésre szorul. Az adattárházak struktúrája és az itt tárolt adatok minősége nem mindig megfelelő ahhoz, hogy támogassa a fenntarthatósági riportingot. Jellemzők a hiányos adatok, duplikációk, ráadásul az adatelemzési folyamat sem kiforrott” – mondta Szathmáry András.
A szabályozói előírásoknak való megfelelés érdekében, és ahhoz, hogy az ESG szempontok az üzleti döntéshozatalba is bekerüljenek, felül kell vizsgálni a vállalat adatmenedzsment gyakorlatát, azonosítani a hiányosságokat és megtervezni azokat a folyamatokat, amelyek az ESG riportálást folyamatos, automatizált adatszolgáltatással támogatják.
A technológia a fenntarthatóság szolgálatában
A fenntarthatósági szempontok a technológiai stratégia megalkotásakor sem kerülhetők meg. A jövő technológiái üzleti értéket teremtenek, de fontos építőköveket jelentenek a vállalat ESG céljainak elérésében is. A felhőalapú átállás, a környezettudatosan működő beszállítók előnyben részesítése, illetve a hatékony migrációs megoldások mind fontos lépések a környezeti fenntarthatósági célok elérésében: a felhőalapú adattárházak például akár 80%-os energiamegtakarítást jelenthetnek az on-premise megoldás energiaigényéhez képest.
„A felhőalapú átállás egyre több hazai vállalat esetében a technológiai roadmap sarokkövévé vált. Arra számítunk, hogy a következő években a felhőtechnológia térnyerése a hazai piacon folytatódik, hiszen a hatékonysági előnyök és a hosszú távú költségmegtakarítás mellett a fenntarthatósági szempontok is mellette szólnak. Mindazonáltal az on-premise működésbe is beemelhető a környezettudatosság: a hűtési energiafelhasználás racionalizálásával, vagy partnerekkel közös helyszínen létrehozott szervertermekkel (co-location) csökkenthetjük az IT környezeti lábnyomát.” - mondta Kiss Dániel, a Deloitte tanácsadás üzletágának partnere.
Ahhoz, hogy konkretizálhassuk az innovatív technológiák szerepét a vállalat környezeti lábnyomának csökkentésében, először fel kell mérnünk a jelenlegi portfóliónkat, hogy meghatározhassuk az áram- és energiaigény csökkentését célzó intézkedéseket. Az olyan megoldások bevezetése, mint a big data, blockchain, 5G, vagy az IoT mind támogatják a szervezetet a kibocsájtása csökkentésében és a fenntarthatósági stratégiájuk megvalósításában. Ebben fontos az üzleti oldallal való együttműködés kialakítása: a folyamatok digitalizációja nagyban enyhíti a környezeti lábnyomot.
Az értékláncon átívelő hatás
A vállalat tevékenységéhez köthető környezeti terhelést többféle kiterjedtségben vizsgálhatjuk: a legtágabb értelmezésben azokat a kibocsátásokat is hozzáadjuk a vállalat kibocsájtási értékéhez, amelyekért nem közvetlenül a cég tulajdonában álló eszközök, hanem az értékláncban részt vevő más szereplők, a beszállítók is felelősek. A belső tevekénység optimalizálása mellett erre a területre is érdemes figyelmet fordítani, hiszen a beszállítók kibocsátása akár 80%-át is kiteheti a vállalathoz köthető összes kibocsátásnak. Az értékláncon átívelő hatás eléréséhez megoldást kell találni arra, hogyan tartatjuk be partnereikkel a fenntarthatósági vállalásaikat. Ennek a legfontosabb eleme az adat: fontos, hogy a megfelelő teljesítménymutatókat rögzítsük, illetve az ezzel kapcsolatos tényadatokat megkapjuk.
A jövő a horizontális együttműködésekben rejlik: iparági szintű változásokat érhetnek el a vállalatok, ha összefognak az iparági szereplőkkel a beszállítóktól kért információk sztenderdizálása érdekében. Ebben az informatikai vezetőknek stratégiai szerepük van: az adatkörök meghatározásában, az adatminőségi sztenderdek fenntartásában és a közös platform kiválasztásában is kulcsszerepet játszanak. A valódi változás eléréséhez rendszeres és megosztott adatszolgáltatási folyamatra van szükség.
